KEK: a legfontosabb az emberi tőke

A Közép-európai Kezdeményezés (KEK) tagországainak budapesti gazdasági fórumán részt vevő gazdasági miniszterek a tegnapi kerekasztal-megbeszélésen elfogadták a Kis- és középvállalkozások a XXI. század hajnalán című közös nyilatkozatot.Két napirendi pontja volt a kerekasztal-megbeszélésnek. Megvitatták a magyar gazdaság jövő évi stratégiáját, kiemelten kezelve a Széchenyi-tervet, és közös nyilatkozatot fogadtak el – mondta érdeklődésünkre Matolcsy György gazdasági miniszter, a fórum házigazdája. A tanácskozáson a magyar gazdasági miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy a legfontosabb az emberi tőke, az oktatási intézmények, valamint a kis- és középvállalkozások együttműködésének megteremtése a multinacionális cégekkel. A régió országainak együtt kell működniük az oktatásban és az információcserében, mert ez a siker titka. Matolcsy György jelezte azt is, hogy az elfogadott nyilatkozatot megküldik az érintett valamennyi ország kormányának, az EU brüsszeli bizottságának, az uniós tagországok kormányainak, a Világbank, az EBRD, az IMF vezetőinek. A dokumentumot nyilvánosságra hozzák, hogy a globális üzleti világ képviselői is megismerhessék.Az elfogadott dokumentum többek között elismeri, hogy a kis- és középvállalkozói (KKV) szektor a piacgazdaság vázát képezi, versenyképessége elengedhetetlen feltétele a további regionális, helyi és határ menti fejlődésnek. A KKV-k hozzájárulnak a társadalom demokratizálódásához, új munkahelyek létesítéséhez és a versenyképesség növeléséhez. A deklaráció megállapítja, hogy a KKV-politika belső, illetve KEK-tagállamok közötti koordinációt egyaránt igényel. Ez többek között kedvező politikai és gazdasági környezet kialakítását, az adminisztráció egyszerűsítését, a KKV EU-konform meghatározását jelenti. Továbbá szükséges figyelembe venni a szektor specifikus jellemzőit, szükségleteit, ami a pénzügyi támogatások sokrétűségét és az innovatív pénzügyi lehetőségek számba vételét is jelenti.A dokumentum felhívja a figyelmet arra, hogy a KEK alapcélja a szolidaritás, a gazdasági és társadalmi szempontból elmaradott országok fejlődésének felgyorsítása az EU-hoz történő integráció céljából.