Kistérségi összefogás a dél-alföldi homokon

Tizenöt település hozta létre mórahalmi központtal a homokháti kistérséget, ahol negyvenötezer ember él. E lakosság negyvenhárom százaléka – csaknem húszezren – tízezer tanyát népesít be. Rendkívüli gazdasági erőt jelent ez – derül ki a Homokhát Eurointegráció Kistérség és Gazdaságfejlesztési Kht. felméréséből, amelyet az ügyvezető, Matula Anikó ismertetett.Téves az a hiedelem, hogy a tanyavilágot csak az idősek lakják. A külterületen élők több mint fele fiatal és a mezőgazdaságban keresi boldogulását. A tanyaépítési mozgalomba bekapcsolódtak a külföldiek is, főleg német, osztrák és holland nyugdíjasok vásároltak vagy építettek tanyát, közülük egyre többen gazdálkodnak. A tanyai életmód népszerűségének következtében felszöktek az ingatlanárak. Amíg egy romos épületet félmillió forintért meg lehet venni, addig az új, központi fűtéses, telefonos tanya öt-tíz millió forintot is megér. A felmérés szerint a lakosság ötven százaléka hozna anyagi áldozatot az infrastruktúra gyorsabb fejlesztése érdekében.Pusztamérgesen két család kivételével mindenki úgy nyilatkozott: kész arra, hogy saját munkájával hozzájáruljon az utak, csatornák építéséhez. A kistérségi összefogás leglátványosabb formája a Mórahalmon létrehozott és teljes infrastruktúrával ellátott tizenöt hektáros ipari park, ahova Matula Anikó tájékoztatása szerint ládagyár, zöldség-gyümölcs feldolgozó üzem és aranyfeldolgozó műhely települ. Az ügyvezető úgy látja, az iparfejlesztéssel az agrárkultúra színvonala is növekszik, amit az is bizonyít, hogy rövid időn belül az ezerötszáz lélekszámú Zákányszéken húsz hűtőházat építettek a gazdák, és ezáltal a termelők nincsenek kiszolgáltatva a zöldség-gyümölcs maffiának, hiszen tárolni tudják a termést. A kistérségi társulás jól ismeri fel a pályázati lehetőségeket is – pályázati pénzekből a munkanélkülieknek szervezett közmunkákkal hozták rendbe a földes dűlőutakat.