Költségvetési szavazás

A parlament tegnap döntött a 2001–2002. évi költségvetéshez benyújtott módosító indítványokról. Az MDF-frakció visszavonta a koalíciós partnerek által nem támogatott javaslatát.A szavazást megelőzően az MDF-frakció ülést tartott, amelyen részt vett a miniszterelnök is. A megbeszélésen Orbán Viktor értesülésünk szerint meggyőzte a jelenlévőket: a költségvetés rendkívül feszes, ezért ne tartsák fenn a kiadási oldalt jelentősen növelő két módosító indítványukat. Az egyik 15 százalékos nyugdíjemelést, a másik harmincszázalékos bérnövekedést javasolt az egészségügyi dolgozóknak. A nyugdíjemelésről szóló indítvány koherenciazavar miatt nem került a Ház elé, a másik javaslatot az előterjesztő Csáky András visszavonta. Csáky az MTI-nek elmondta: az ügyben Dávid Ibolya MDF-elnököt megkereste az államfő és a jegybank elnöke.Az MSZP-frakció kivonult a költségvetési szavazásról, mert a határozathozatalt törvényellenesnek ítélte. A szocialisták arra hivatkoztak, hogy még nincs hatályban a kétéves költségvetést lehetővé tevő tegnap elfogadott módosítás. Áder János házelnök ugyanakkor kijelentette: a parlament már elfogadta napirendjét. Szájer József, a Fidesz frakcióvezetője felelőtlennek nevezte az MSZP-frakciót, mert szerinte mondvacsinált okokból nem képviseli a szavazáskor választóinak akaratát, s azt akarja, hogy ne legyen elfogadott költségvetése az országnak. Az Országgyűlés óriási többséggel elfogadta a kormány által is támogatott módosításokat. Ezek között szerepelt az önkormányzatok címzett és céltámogatásának ötmilliárd forinttal történő emelése és a kiegészítő családi pótlék bevezetése. Az előterjesztő által nem támogatott indítványok döntő többségét a Ház elvetette.A parlament elfogadta a tavalyi költségvetés zárszámadását. Azt is támogatták a képviselők, hogy a száz forint alatti személyijövedelemadó-rendelkezések is eljuthassanak a kedvezményezett egyházhoz. Megszavazták a külföldre utazásról szóló törvény módosítását is.A magyar kormány nem érzelmi alapon, hanem a gyakorlati intézkedések után ítéli meg az új román politikai vezetést – hangsúlyozta Németh Zsolt külügyi államtitkár a romániai választások eredményét értékelő képviselői felszólalásra reagálva. Csapody Miklós (MDF) napirend előtti felszólalásában aggodalmának adott hangot a szomszédos országban tapasztalható belpolitikai, és a magyar kisebbséget érintő változások miatt. – Nem gratulálok senkinek, csak reménykedem – fogalmazott Csapody, aki úgy véli, Románia tragikus úton jár az európai demokratikus és keresztény értékeket tekintve.Németh Zsolt elmondta: bízik abban, hogy a romániai választások után nem lesz alapvető változás a jószomszédi viszonyban, a jogállamiság és az euroatlanti integráció kérdésében. Az államtitkár ugyanakkor megjegyezte: valóban jelentősen megerősödött egy antiszemita, magyarellenes politikai erő Romániában, és az is aggodalomra adhat okot, hogy a demokratikus pártok földcsuszamlásszerű vereséget szenvedtek.Horváth László (Fidesz) a cementipar privatizációjáról és ezzel kapcsolatban a bélapátfalvai cementgyár bezárásának tervéről beszélt. A politikus emlékeztetett arra: a cementipar 1990-ben kezdődött magánosításának folyamatában a magyar gyárak német és svájci érdekcsoportok tulajdonába kerültek, és annak ellenére, hogy ma – többek között az autópályák, illetve a lakásépítések miatt – az iparág felfelé ível, az ágazat jövője kérdésessé vált. – A tisztességtelen, monopolhelyzettel visszaélő magatartást az Európai Unió országaiban is elítélik – vélekedett a kormánypárti képviselő. Hozzátette: nem szabad megengedni, hogy a gázárakhoz hasonlóan az állami támogatás a cementnél is extraprofitként jusson az árakat indokolatlanul magasba lendítő cégek zsebébe.Bogár László, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára úgy fogalmazott: a cementipar privatizációjáról szövevényes volta miatt nehéz egyértelmű véleményt kialakítani, de a gazdasági bizottság illetékes albizottsága már kezdeményezte a folyamat áttekintését, az ÁPV Rt. vezérigazgatója pedig utasítást adott a szerződések és egyéb iratok átvizsgálására. – Ha törvénysértésre bukkanunk, mindent elkövetünk azok orvoslásáért – hangsúlyozta az államtitkár. Elképzelhetőnek nevezte, hogy ez esetben is jogszerű, de erkölcsileg helyteleníthető magánosítási folyamatról van szó.Hegyi Gyula (MSZP) azonnali kérdésben vetette fel, hogy a Környezetvédelmi Minisztérium mintegy ötmillió forintot utalt át a Torgyán József főszerkesztősége alatt működő Kis Újságnak. A szocialista képviselő szerint a zöldtárcának a környezetvédelemre kellene fordítania a pénzt, nem pártla-pok finanszírozására. Kávássy Sándor, a tárca politikai államtitkára kijelentette: nem pártlapot finanszíroztak, a Kis Újság is részt vett a környezetvédelemmel kapcsolatos közgondolkodás alakításában. A politikus azt is elmondta, hogy a Népszabadság egymillió, a Magyar Hírlap 712 ezer, a Blikk pedig 745 ezer forintot kapott erre a célra.Világosi Gábor (SZDSZ) a kéklámpa-használat kapcsán arról beszélt, hogy a jelenleg hatályos szabályozás sem teszi lehetővé, hogy a kisgazda frakcióvezető vagy az agrártárca titkárságvezetője megkülönböztető jelzést használjon. Kifogásolta, hogy a jogellenes gyakorlat büntetlen maradt. Torgyán József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter válaszában bejelentette, hogy december elsején lép hatályba a szigorított belügyminisztériumi rendelet. Megnyugtatta a képviselőt, hogy az általa említett konkrét esetek szereplőit sem fogja megilletni a kék lámpa használata.Molnár Róbert (FKGP) fokozottabb ellenőrzést sürgetett a drog hatása alatt álló autóvezetők által okozott balesetek megelőzésére. Értékelése szerint a rendőrök – a jól felismerhető ittas vezetéssel szemben – gyakran nem szűrik ki a nehezebben felismerhető kábítószeres állapotot.Kontrát Károly, a Belügyminisztérium politikai államtitkára válaszában felhívta a figyelmet: a rendőröknek a közeljövőben kiosztják a tárca által megrendelt gyorsteszteket. Hozzátette: emellett képzésben részesítik a járőröket a drogos befolyásoltság felismerése érdekében. A képviselő elfogadta a választ.Lezsák Sándor (MDF) azt szorgalmazta, hogy az állami gondozottak közül a jelenlegi 40 százaléknál többet helyezzenek el nevelőszülőknél, mivel segíti az árván maradt gyermekek társadalmi beilleszkedését, hogy családban nőnek fel.Szemkeő Judit, a Szociális és Családügyi Minisztérium politikai államtitkára válaszában kifejtette: a tárca támogatja a nevelőszülőknél történő elhelyezést. Elmondása szerint a hagyományos és hivatásos nevelőszülők számára a folyósított támogatások mellett szakirányú képzés is folyik. A képviselő elfogadta a választ.Kovács Kálmán (SZDSZ) a kormánytagok szavahihetőségét kérte számon interpellációjában. Elmondása szerint a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter a közelmúltban többször is valótlant állított, egyszer amikor azt mondta, hogy nem ő írja alá az Agrárinnovációs Kht. támogatásairól szóló rendelkezéseket, majd amikor egymásnak ellentmondóan nyilatkozott a vagyongyarapodásáról.Torgyán József közlése szerint az utóbbi esetben a média közvetítette pontatlanul nyilatkozatait, a kht. ügyében pedig soha nem állította, hogy nem ő írja alá a rendeleteket, csak annyit közölt, hogy a döntéseket nem ő hozza.A miniszter felhívta az interpelláló képviselő figyelmét az előző ciklus ügyeire: a Postabankra, a „tocsikolásra” és Kuncze Magdolna tankönyvbotrányára. A képviselő nem fogadta el a választ, a T. Ház többsége viszont igen.