Magyarok Mariazellben

Nem idegen talajon jár az a magyar zarándok, aki ellátogat Mariazellbe, melynek történelme négy felvonásban elevenedik meg előtte. Az első felvonás a XII. század derekán kezdődik (1157). A legendás hírű Magnusz nevű szerzetes ekkor érkezik ide, és épít a magával hozott Madonna-szobor és önmaga számára egy cellácskát (Mariazell). A környék lakói hamarosan tömegesen megélik a szobor által jelzett Istenanya jelenlétét.A második felvonás I. Henrik morva őrgrófhoz fűződik. Az őrgróf és felesége ugyanazt álmodják: „Gyógyíthatatlan betegségetekből meggyógyultok. Hálából látogassatok el Stájerország erdők között lévő kápolnácskájába.” Ennek helyére egy kis templomot építtetnek (1200). A magyarok zarándoklása Mariazellbe a harmadik felvonásban kezdődik. Az első, mégpedig a főszereplő, Nagy Lajos királyunk. Országát és apósát a délről fenyegető „hitetlen népek”, a törökök ellen hadjáratot indít. A kétszeres túlerő elől már visszavonulásra gondol, amikor álmában a zelli Boldogasszonytól biztatást kap: „Támadd meg bátran az ellenséget! Te fogsz győzni.” Ennek zálogául hajnalban a táborba is magával hozott Anjou-liliomokkal díszített Madonna-képet a mellén találta. Vitézei a hír hallatára fellelkesedtek, és fogadalmat tettek, hogy a győzelem után seregesen Zellbe zarándokolnak. Erről Mannesdorfer János, Zell anyakolostorának, St. Lambrechtnek a krónikása számol be (1487). Nagy Lajos hálából a képet felajánlja Mariazellnek, és egy háromajtós gótikus templomot építtet az első kistemplom helyére. Ettől kezdve a magyar történelem szomorú századaiban sok bizakodó imádság talált itt meghallgatásra, melyről számos emlék, fogadalmi kép, hálatábla tanúskodik a kincstárban.A negyedik felvonás a XV. század második felében kezdődött. Az anyakolostor Domenico Sciassia építőmesterrel a templomot barokk stílusban megnagyobbíttatja, aki az eredeti gótikus részt is átbarokkizálja. Az ekkor kialakított oldalkápolnák közül négyet magyarok díszíttetnek fel. Mariazell így lett a magyarok szent helye. Egymást érik a zarándoklatok, főleg gyalog, Magyarország messzi tájairól is. Ezek között a legnagyobb 1857-ben volt. Scitovszky hercegprímás vezette (200 nap és 30 000 zarándok). Ez lett a kibékülés (1867) nyitánya.Az elmúlt évtizedek jelentős eseménye: itt nyugodott (1975–1991) Mindszenty József bíboros hercegprímás urunk. Ez is sok magyart vonzott Mariazellbe.A második világháború után megindult magyar zarándoklatok között 2000 szeptemberében negyvenhatodszor találkoztunk a Magyarok Nagyasszonya címet viselő mariazelli Boldogasszony előtt. A zarándoklatot dr. Szendi József ny. veszprémi érsek atya vezette. Különös jelentőséget kapott ez a zarándoklat a Nagy Lajos-féle kegykép másolataként elkészült hímzett zászló szentelése által. Zászlóanya a Grazban élő Zichy-Steeb Mária Magdolna grófnő volt.