Matyók a sztrádán

Bányásznak. Olyasféle fázisa ez az autópálya építésének, amelyre bizonyosan még egyetlen, a kész sztrádán padlógázzal száguldó autós sem gondolt, holott ez az alapja mindennek. Tehát bányásznak Mezőkövesd határában, tucatnyi teherautó hordja a töltésépítésre alkalmas anyagot.A munkálatok helyszíne a Cene-bánya. Néhány hónapja itt még semmi sem utalt arra, hogy a föld mélye hasznosítható anyagokat rejt, egy próbafúrás azonban igazolta a tulajdonos elméletetét, amely szerint a hatalmas terület az útépítők kiváló nyersanyaglelőhelye lehet. A laboratóriumi vizsgálatok alátámasztották az előzetes eredményeket, így a Cene-bányában, az M3-as autópálya Füzesabony–Polgár közötti szakaszának építésével egy időben megkezdődhetett a kitermelés.– A területen az úthoz homokos kavicsot találtunk, amelynek egyebek mellett a szemeloszlása is megfelelt, így nemcsak a töltésekben, hanem védőrétegként a Ckt-hez, és a CTt-hez is hasznosítani tudjuk – ismerteti az elképzeléseket Payer Mónika, a Betonút Szolgáltató és Építő Rt. (Betonút Rt.) technológusa, majd látván az értetlen tekinteteket, elmagyarázza, hogy a CTt nem más, mint a telepen kevert cementes talaj, a Ckt pedig cementtel kevert kavicsot jelent.A bánya készülő sztráda felé eső részéből azonban már nem viszik, hanem visszaszállítják a homokot. A gépek a rekultivációt végzik, hiszen a munkálatok után az átadott autópályán kívül semmi sem utalhat a hatalmas építkezésre. Így a Cene-bánya is visszanyeri majd eredeti állapotát, s a teherautók, markolók helyét ismét átveszi helyét a természet.A munkagépek a kitermelésről Szentistván irányába indulnak. A régi út itt keresztezi az autópálya nyomvonalát, a beruházónak ezért új felüljárót kell építenie. A sztráda így november közepén még érintetlen állapotát mutatja, ritka kiváltság, hogy a forgalom hiányában szabadon, ráadásul matrica nélkül használhatjuk. A szentistváni csomópontban viszont stoptábla hirdeti, hogy nemsokára véget ér az autós idill.A vállalkozó, a Vegyiműveket Építő és Szerelő Rt. (Vegyépszer Rt.) és a Betonút Rt. által létrehozott konzorcium kisebb alvállalkozókkal együttműködve építi a felüljárót. A fuvarozást a Bükk Transz, a rakodást Tóth László, míg a dózerolást, tömörítést, vagyis a töltésépítésre alkalmas anyag beépítését a Komag 2000 Kft. végzi.– A mai napig több mint százezer tonna földet mozgattunk meg – mondja Kovács Imre, a mezőkövesdi székhelyű kft. vezetője. – Tíz fővel dolgozunk, ezért valódi meglepetés volt, hogy a szintén pályázó, sokkal nagyobb cégek közül épp minket választottak, főként hogy a Komag mindössze két esztendeje alakult.Kovács Imre alkalmanként megszakítja a beszélgetést, mert a majdani felüljáró egyelőre ho-mokhalom tetején ténykedő embereit ellenőrzi. De mert jól halad a munka, jut idő a múltidézésre is.– A rendszerváltás előtt errefelé több építőipari vállalat is működött. Amikor tönkrementek, az alkalmazottak mind vállalkozásba kezdtek. Szerintem Magyarországon itt a legmagasabb az egy főre jutó építőcégek száma, ezért nem is számítottunk rá, hogy mi is részesei lehetünk a sztrádaépítésnek. Ezen a helyen, a szentistváni csomópontban november 30-án végzünk, s a Betonút Rt. vezetői kijelentették: ha jól dolgoztunk, akkor kaphatunk további feladatokat is. Szóval a lehetőség adott, csak élnünk kell vele, mint ahogy tettük azt a nagy árvíz után a tiszai gátépítésnél.Feladat pedig akad bőven. A teljes építési szakasz három részre osztható, amelyeknek szerződéses ára több mint 69 milliárd forint az általános forgalmi adó nélkül. A beruházás ráaduásul nem csak a sztráda Füzesabony és Polgár közötti 60,15 kilométeres részének elkészítését tartalmazza, hanem az M30-as autópálya 5,5, valamint az autópályát a 3-as számú főközlekedési úttal összekötő 4,042 kilométer hosszú út kivitelezését, illetve a keresztező és párhuzamos utak korrekcióját, új nyomvonalon történő megépítését is tartalmazza.Az építési szakaszon egyébként öt autópálya-csomópont és négy pihenő is épül. A csomópontokat Mezőkövesdnél, Mezőnagymihálynál, Igricinél, Hejőpapinál és Polgár térségében alakítják ki, míg egyszerű pihenőhelyek – amelyek biztosítják az utazók számára a parkolási és tisztálkodási lehetőséget –, Mezőszemerén, Igricinél és Polgár térségében létesülnek. A Gelej melletti komplex pihenőhelyhez csatlakozó beruházásként étterem és benzinkút is építhető.Mindehhez viszont töméntelen mennyiségű aszfalt szükséges. A Mezőkövesd melletti elhagyott katonai repülőtér pedig ideális helyszíne az aszfaltkeverésnek. Az objektumot – mert hiába vonult el a hadsereg, a bázis békeidőben is objektum maradt – biztonsági őrök óvják a kíváncsi látogatóktól, akik egyébként nem járnak erre, mert a gyom lepte terület s az üresen hagyott épületek inkább taszítják, mint vonzzák a látogatókat. Az őrség mégis komoran jegyzetel, név, beosztás, és még a behatoló gépjármű forgalmi rendszáma is jegyzőkönyvbe kerül.Túl a terepszínű kiszolgáló-épületek romjain, valahol a kifutópálya közepén épül Magyarország legmodernebb aszfaltkeverője. A szerelők a földmunkáknál látott serénykedéssel végzik feladatukat, minden percben nagyméretű alkatrészek kerülnek a helyükre. Farkas János bőszen integetve vezényeli a munkálatot, s közben rövid technológiai ismertetőt is tart, amelynek lényege, hogy a gépsoron nemsokára 240 tonna aszfalt készül majd óránként. A tartályok már állnak, s hogy elkészültük jelentős esemény lehetett, azt a tetejükre tűzött Betonút Rt. emblémás lobogó mutatja.– A zászlót a Béla hozta – követi tekintetünket Farkas János. – Híres lobogó, ott volt, amikor mi, betonútosok focimeccsen 4-2-re veszítettünk a képviselők ellen.A sport- és építéstörténeti mérkőzés híre valószínűleg nem jutott el a közeli Mezőkövesdre. A feltételezést alátámasztja, hogy a Matyóföld központjának főterén sétáló fiatalok többsége mit sem tud a beruházásról. A teher-autóflotta ugyan feltűnt számukra, ám mivel a híreknek semmilyen formájával sem találkoztak, a jelenséget nem is tudják aktuális eseményhez kapcsolni. A kis csapatban mindössze egyetlen fiatalember akad, aki némi közéleti jártasságról ad számot.– Valami utat építenek, a fateromtól tudom. Akkor hallottam, amikor a szomszéddal beszélgettek, hogy ha kész lesz, akkor végre idejön az ipar, és lesz munkahely. De ez minket úgysem érint, mert aki teheti, menekül Mezőkövesdről.– Megyünk Pestre – kapcsolódnak be végre a többiek is, teljes egyetértésben hangoztatva, hogy a főváros a munkavállalók Kánaánja. Helyesebben nem is a munkavállalóké, hanem azoké, akik kevés munkával, ám annál több leleményességgel keresnek hatalmas összegeket.Kovács Sándor ellenben Mezőkövesden maradt. A sors nem jutalmazta a hűségét, Kovács Sándor ugyanis munkanélküli, ráadásul rozzant női kerékpáron közlekedik.– Sajnos az építésben már nem vehetek részt, pedig korábban én is az építőiparban dolgoztam. De abban azért bízom, hogy ha kész lesz az autópálya, akkor Mezőkövesden is megtelepszenek a multinacionális cégek, s lesznek jól fizető állások.Irénke néni – többet nem árul el magáról, mert mint mondja: mindenki csak így ismeri – szintén értesült az M3-as autópálya továbbépítéséről. Az idős aszszony könnyedén eligazodik a hírek világában, hiszen reggeltől estig a bekapcsolt rádió mellett ténykedik. Ismeri a sztráda által kavart politikai vihar minden apró részletét, de még a szakértők hangoztatta egyéb hatásokról is hallott.– A minap arról volt szó, hogy egy ilyen hatalmas munkánál mennyire fontos a környezetvédelem. Egy fiatalember nyilatkozott – mert, tudja, én már hangról megállapítom, ki kicsoda –, hogy ahol a zaj meg a bűz miatt szükséges, ott majd növényeket telepítenek.Hogy a környezetvédelem fontos a kivitelezőnek, azt a mocsárréti híd terve is bizonyítja. Polgártól hat kilométerre terül el a védettnek nyilvánított hernyópázsitos mocsárrét. A hernyópázsit egy különleges fűféle, amelynek tetején hernyó alakban helyezkednek el a magok. A környezetvédelmi hatóság és a Hortobágyi Nemzeti Park előírásának megfelelően a mocsárréten nem haladhat töltésen az autópálya, mivel a töltés akár félszáz méteres szélességben tönkretenné a pázsitot. A tervek szerint tehát a védett természeti értékek megőrzésére egy 240 méter hosszú szakaszon majd híd vezet át a hernyópázsit fölött. Ráadásul ezen a részen az autópálya madárvonulási útvonalat keresztez, ezért a hidat mindkét szélén három méter magas madárvédő fallal is el kell látni.A madarakat egyelőre azonban semmiféle veszély nem fenyegeti, csupán néhány, a simára döngölt töltésen pihenő szárnyas kockáztatja az életét. Az út minősége ugyanis már most, még félkésznek sem nevezhető állapotában is nagy sebességű haladást tesz lehetővé – egy-egy szakaszt számtalan kistelepülés önkormányzata megirigyelne –, s ezt a fuvarozók, valamint a belépési engedéllyel rendelkező vendégek rendre kihasználják. S ha országgyűlési képviselők, jelesül a gazdasági bizottság tagja érkeznek a helyszínre, végképp felgyorsulnak az események. A négykerék-meghajtású járművek falják a már elkészült kilométereket, s az egységes terepjárókonvoj láttán a vállalkozók és az alvállalkozók elégedetten bólintanak:– Jól haladunk.