Rendhagyó történelemóra

Amikor a holokauszt emléknapján emlékezésre szólítjuk fel a diákokat, nemcsak az 1944-es eseményekről, bűnökről kell beszélni, hanem arról is, hogy történelmünkben a közös hagyományok sokkal erősebbek voltak a kirekesztésnél – mondta Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke a Rendhagyó történelemóra a holokausztról című könyv bemutatóján tegnap Budapesten.Meg kell tanítani gyermekeinket a közös zsidó–keresztény hagyomány megbecsülésére és arra, hogy harcoljanak a kirekesztők ellen, mert ők az egész nemzeti kultúra ellen tesznek – emelte ki az MTA elnöke. Glatz Ferenc megőrzésre érdemesnek nevezte a zsidó–keresztény kultúrkört, amely hagyományosan magában foglalja a nyitottságot, az egymásra utaltságot és a kultúra terjesztésének fontosságát.A kiadvány azért készült el, mert Pokorni Zoltán oktatási miniszter rendelete értelmében a középiskolákban minden év április 16-án egy tanórai foglalkozáson megemlékeznek a holokauszt áldozatairól.A könyvbemutatón Suchmann Tamás (MSZP) és Szászfalvi László (MDF) országgyűlési képviselők emlékeztek meg a több mint ötven éve történtekről, illetve méltatták a kiadvány jelentőségét. A rendezvényen részt vettek a magyarországi zsidóság vezetői. Az eseményen jelen volt Kósáné Kovács Magda, az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságának elnöke is.Schweitzer József országos főrabbi kérdésünkre elmondta: vannak már kezdeményezések az általa fontosnak tartott „szellemi híd” megépítéséhez, de még nem értünk az út végére.– Ha vannak is problémák, akkor szembe kell nézni velük, és akkor kulturált módon meg tudjuk oldani azokat – mondta.