Spanyol párhuzamok

Carlos Flores Juberías, a Valenciai Egyetem jogászprofesszora, a kelet-európai politikai átalakulások alkotmányjogi kérdéseinek jó ismerője szerint nagyon sok hasonlóság van a közép-európai és a spanyol demokratikus fordulat között. A professzor szerint a demokrácia győzött régiónkban, bár néhány országban még nem szabadultak meg a tekintélyelvű hagyományoktól.– Vonható-e párhuzam a spanyol és a kelet-európai demokratikus átalakulás között?– Természetesen. Különösen a Magyarországon lezajlott átmenet hasonlított szembeötlően a spanyolországi átalakulásra. Nem véletlen, hogy ezt felfedezte sok magyar és spanyol politológus és jogtudós is. Nagyon különös egybeeséseket találunk a két országban. Érdekes, hogy néhány magyar politikus szerepét a spanyol fordulat főszereplőiéhez hasonlították. Egy-egy politikusban megtalálni vélték a magyar Adolfo Suárezt, a magyar Felipe Gonzálezt, a magyar Manuel Fragát és így tovább. Jogi értelemben az is hasonló a két átmenet között, hogy inkább tekintélyelvű, mintsem tisztán totalitárius rendszerek alakultak át mindkét országban, tárgyalásos, megegyezéses folyamatban. Ennek keretében igyekeztek olyan helyzetet teremteni, hogy ne legyenek győztesek és legyőzöttek. És ezek a paktumok lehetővé tették a régi rendszer embereinek, hogy bizonyos ideig még őrizzék befolyásukat. Az is jellemző volt mindkét országban a tárgyalásos folyamatra, hogy főszereplői néhány évvel később háttérbe szorultak, és helyüket átadták az új politikusnemzedéknek.– Ezek a párhuzamok azt is jelenthetik, hogy Közép-Európa néhány országa esetleg átvette a spanyol modellt?– Természetesen nem lehet importálni egyetlen külföldi példát sem, és nem szabad kritika nélkül lemásolni a külföldi modelleket. Nem lenne egészséges, ha az egyik országban jól működő intézményrendszert egy az egyben megvalósítanák a földrész másik szegletében. Természetesen vannak olyan példák és olyan intézmények, amelyeket a kelet-európai államok Nyugat-Európából, esetleg éppen Spanyolországból vettek át, és jól működtetnek. A mi tárgyalásos átalakulási folyamatunk sikeresnek mondható, és bizonyos területeken fantasztikusak az eredmények. Nálunk is vannak azonban bajok, mi is küzdünk a korrupcióval, nálunk is előfordulnak kormányválságok. Ettől függetlenül nyugodtan kijelenthetem, hogy a spanyolországi demokratikus átalakulás követhető példát ad a hasonló helyzetben lévő országoknak.– Befejezettnek tekinthető-e a politikai átalakulás Közép-Európában?– Azt hiszem, igen. Azon persze lehet vitatkozni, hogy egyes országokban mennyire szilárdult meg a demokrácia. Végeredményben azonban a régió országainak többségében ma már magától értetődően működnek a demokratikus intézményrendszerek. A rendszerváltás tehát mindenütt lezajlott. Többségükben demokratikus rendszerek alakultak ki. Vannak azonban olyan országok, amelyekben még az elmúlt években is kérdéses volt, vajon valódi demokrácia működik-e. Elsősorban Szlovákiát említeném példaként, ahol néhány éve fennállt a veszélye egy tekintélyelvű rendszer visszatérésének. Szinte ugyanez volt érvényes Horvátországra is. A legnagyobb aggodalommal azonban azokban az államokban kell figyelnünk az eseményeket, amelyekben még nem fejeződött be a tekintélyelvű rendszerek lebontása. Ebbe a körbe elsősorban a Szovjetunió utódállamai tartoznak. A totalitárius rendszerektől már megszabadultak, de még erősen élnek a tekintélyelvű hagyományok.