Űrtestvérek

Október 31-én a kazahsztáni Bajkonur közelében fekvő űrrepülőtérről egy orosz Szojuz–TM típusú űrhajó emelkedett a magasba. A fedélzeténtartózkodó egy amerikai és két orosz űrhajós két nappal később átszállt az eddig lakatlanula Föld körül keringő nemzetközi űrállomásra.Természetesen nem az ő hibájuk, hogy erre csak most került sor, és az eredeti tervek szerint már rég vissza kellett volna térniük a Földre.Anemzetközi űrállomás (International Space Station, ISS) első személyzetének parancsnoka William M. (Bill) Sheperd, az amerikai haditengerészet 51 éves századosa. 1984 óta űrhajós. Két orosz társa közül Jurij Pavlovics Gidzenko, az orosz légierő 38 éves alezredese volt a személyzetet az űrállomásra szállító Szojuz űrhajó parancsnoka. Egyetlen űrutazása során, 1995. szeptember és 1996. február között az Euromir ’95 repülésparancsnoka volt. Több mint 180 napot töltött a Mir űrállomás fedélzetén. A repülés fedélzeti mérnöke a 42 éves Szergej Konsztantyinovics Krikaljov, aki 1985 óta űrhajós.Eredetileg még a hidegháború idején, az akkori szovjet űrállomásprogram ellensúlyozására születtek meg egy nagy amerikai űrállomás tervei. Az évtizedek során politikai és szakmai döntések sorozata eredményeképpen alakult ki a nemzetközi űrállomás koncepciója. Végül 1998. január 29-én írták alá Washingtonban a nemzetközi űrállomás megépítéséről szóló kormányközi egyezményt. Ez egységes jogi keretbe foglalja az ISS megvalósítására vonatkozó összes korábbi két- és többoldalú megállapodást. A szerződő partnerek: az Egyesült Államok, Oroszország, Kanada, Japán, valamint az Európai Űrügynökség tagországai közül 11. A program 16. résztvevője az utólag csatlakozott Brazília.Az Egyesült Államok vezetésével épülő űrállomás minden idők legnagyobb nemzetközi tudományos-műszaki programja lesz. Az öt év leforgása alatt legalább 45 űrrepüléssel, több mint 100 darabból a világűrben összeszerelendő kutatóbázis teljes kiépülése után hét űrhajósnak adhat helyet.A tényleges építkezés 1998 novemberében kezdődött a Zárja modul pályára állításával. Néhány nappal később az Endeavour űrhajósai ehhez kapcsolták hozzá a Unity modult, majd idén júliusban a Zvjezdát. A Szojuz október 31-i startja volt a nyolcadik repülés az űrállomáshoz. Az építkezés ezután gőzerővel folytatódik. Az amerikai űrrepülőgépek 2001-re tervezett nyolc űrrepülése közül hatnak az ISS az úti célja.Az első személyzet csaknem négy hónapot tölt az űrállomás fedélzetén, a világűrben ünneplik tehát a karácsonyt, és ott köszöntik a XXI. századot is. A három űrhajós 1996 vége óta készült erre az űrutazásra. Természetesen nem az ő hibájuk, hogy erre csak most került sor, az eredeti tervek szerint ugyanis már rég vissza kellett volna jönniük. Emlékezetes azonban, hogy az oroszok által épített, úgynevezett szervizmodult, az ISS ma Zvjezdának nevezett egységét csak tetemes késéssel, idén nyáron tudták az 1998 vége óta a Föld körül keringő másik két modulhoz kapcsolni. Márpedig a Zvjezda nemcsak lakómodul, hanem az vezérli az egész űrállomás energiarendszerét és navigációját is. A Zvjezda nélkül az első két modul tehát lakhatatlan.Az ISS építése nem öncélú műszaki vállalkozás. A fő cél az, hogy a világűrben hosszú időn keresztül folyamatosan üzemelő laboratórium álljon a tudósok rendelkezésére, ahol tanulmányozni tudják a súlytalanság hatását az élő szervezetekre és az élettelen anyagokra. A kutatási program első, fő helyszíne a 8,4 méter hosszú és 4,2 méter átmérőjű amerikai kutatómodul lesz. Az egység belsejében 24, egyenként mintegy 600 kilogramm tömegű rekesz kap helyet. Közülük 13-ba kísérleti eszközöket telepítenek, a többi 11 viszont a műszerek és a kutatási feladatokat végrehajtó űrhajósok számára biztosítja az energiaellátást, a megfelelő hőmérsékletet, páratartalmat, és gondoskodik a levegő regenerálásáról. A rekeszeken belül a kísérleti eszközök természetesen „menet közben”, a világűrben cserélhetők.Az első állandó személyzet februárig két alkalommal is fogad látogatókat, december elején az Endeavour, januárban pedig az Atlantis űrhajósait. Az űrrepülőgépek az ISS egy-egy fontos, újabb egységét viszik a világűrbe. Decemberben a majdani négy nagy, egyenként 23 kilowatt teljesítményt szolgáltató, napelemes energiatermelő blokk közül az elsőt, januárban pedig a Destiny nevű amerikai laboratóriumi modult. Miután e két fontos egységet is munkába állították, és működésüket kipróbálták, az építkezéssel párhuzamosan elkezdődhet a tudományos kutatómunka. Ez azonban már nem Sheperdék feladata lesz, hiszen mire mindezzel végeznek, éppen letelik a munkaidejük.A küldetés fontos momentuma lesz, hogy mennyiben válik az űrhajósok munkája nemzetközivé, illetve mennyiben marad nemzethez kötött. Mint ismeretes, az Egyesült Államok még 1998-ban 60 millió dollárral segítette az orosz partnerét, hogy az vállalt kötelezettségeit (viszonylag) határidőre teljesíteni tudja. Ez azonban nem „humanitárius segély” volt: ezen az áron az USA bérbe vette az orosz űrállomásegységek kutatási kapacitásának egy részét. Ez azt jelenti, hogy az ISS építésének időszakában az oroszoknak kutatási kapacitásuk 25–75 százalékáról kell majd lemondaniuk, mintegy 4000 munkaóra időtartamban. A NASA illetékese szerint ezáltal a NASA megkétszerezte a fedélzeten a rendelkezésre álló kutatási kapacitást. Az űrhajósok viszont minderről nem óhajtanak tudomást venni. Krikaljov szerint a feladatok elosztása nem az ő dolguk, hanem a földi irányítóközponté. Ha a Földről arra kérik őket, hogy húzzanak meg egy csavart, akkor megteszik, de nem tudják, sőt, őszintén szólva, nem is igen érdekli őket, hogy ez a munka az orosz vagy az amerikai program része volt-e.A továbbiakban a háromfős legénységek váltását az amerikai űrrepülőgépekkel végzik. A küldetések parancsnoka felváltva amerikai, illetve orosz, a két beosztott űrhajós viszont a másik nemzetbeli lesz. Az első legénységet szállító Szojuz űrhajó az űrállomáshoz kapcsolva marad, és mentőhajóként szolgál arra az esetre, ha vészhelyzet miatt a személyzetnek hirtelen vissza kellene térnie a Földre. A második alapszemélyzet a tervek szerint február közepén indul útnak a Kennedy űrközpontból a Discovery fedélzetén.