Varga Mihály válaszol a nézők kérdéseire

Varga Mihály, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára vasárnap interjút adott a Magyar Televízió A Hét című műsorának. A műsorvezető ígéretet tett arra, hogy az időhiány miatt meg nem válaszolt nézői kérdésekre lapunk csütörtöki számában reflektál az államtitkár. Az aktuális témákkal kapcsolatban annyi nézői kérdés érkezett, hogy azok feldolgozása miatt – olvasóink megértését kérve – a válaszokat csak ma tudjuk közölni.– Miért nem kaphatnak kicsivel nagyobb nyugdíjemelést az özvegyaszszonyok, hiszen nekik egyedül kell megoldaniuk gondjaikat?– A nyugdíjemelésnél a rendszer nem veszi figyelembe azt, hogy a nyugdíjban részesülő egyedülálló-e. Ugyanakkor az özvegyek saját jogú nyugdíjuk mellett elhunyt házastársuk nyugdíjának 20 százalékát is megkapják. Ha pedig saját jogon nyugdíjjal nem rendelkeznek, akkor ez az érték eléri az 50 százalékot. A nyugdíjemelésnél nem elsősorban a szociális szempontok érvényesülnek, hanem az, hogy a nyugdíjak reálértéküket megőrizzék, illetve – amennyiben arra a gazdasági körülmények lehetőséget adnak – növeljék. Azok számára, akik alacsony nyugdíjjal rendelkeznek, a szociális ellátások széles eszköztára biztosít támogatási lehetőséget. Így például mód van arra, hogy a rászoruló az önkormányzattól segélyben, közgyógyellátásban részesüljön, vagy az egészségbiztosítási pénztár az illető részére gyógyszertámogatást nyújtson.– A január elsején életbe lépő családi adózás az összevont jövedelmekre vonatkozik-e?– Az ez évi adózási szabályokhoz hasonlóan jövőre is a családi kedvezmény az összevont adóalapba tartozó jövedelmek (az önálló tevékenységből származó jövedelmek, a nem önálló tevékenységből származó jövedelmek, valamint az egyéb jövedelmek utáni adót csökkenti. A jövedelmét a költségek tételes igazolásával megállapító egyéni vállalkozónál önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül a vállalkozói kivét (a személyes munkavégzés címén költségként elszámolt összeg), vagyis a családi adókedvezményt az egyéni vállalkozó is igénybe veheti. Az idén egy és két eltartott után havi 2200 forint, három gyermek után havi 3000 forint kedvezmény csökkenti az adót. Jövőre egy gyermek esetében havi 3000 forint, két eltartott után fejenként havi 4000 forint, vagyis 8000 forint, három gyermek esetében pedig eltartottként 10 000 forint, vagyis havi 30 000 forint adókedvezmény illeti meg az arra jogosult magánszemélyt.– Hogyan őrzik meg az idén a nyugdíjak az értéküket, ha a januári 6 százalékos emelés után a kormány most 2,6 százalékos emelést hagyott jóvá, és az infláció október végén 10,5 százalék volt?– Az idén januárban nem 6, hanem 8 százalékos nyugdíjemelésre került sor, s ezt követően döntött úgy a kormány októberben, hogy további, januárig visszamenőleges nyugdíjemelést hajt végre. Ennek mértéke 2,6 százalék plusz 0,4 százalékos kamat. Ezt a további nyugdíjemelést a nyugdíjasok a napokban veszik kézhez egy összegben. A decemberi nyugdíjba, illetve a 2001. évi nyugdíjemelés alapjába a 2,6 százalékos emelés épül be. Így 2000-ben összesen, éves szintre számítva 10,8 százalékos nyugdíjemelés valósul meg.– Harmincévi munkaviszonyom van, és jelenleg 12 900 forintból élek. Mi miért nem kapunk egy forint emelést sem?– Valószínű, hogy ön nem nyugellátásban, hanem valamilyen nyugdíjszerű szociális ellátásban, járadékban részesül. Az idén a pótlólagos emelés csak a nyugellátásban részesülőket érintette. A január 1-jén végrehajtandó 10,3 százalékos nyugdíjemelés azonban kiterjed a nyugdíjszerű szociális ellátásban, járadékban részesülőkre is.– Mozgássérült vagyok, mozgássérültként születtem. Mi miért nem kapunk soha ugyanúgy nyugdíjemelést? Hogy nem tudunk dolgozni, az nem a mi hibánk.– Hazánkban a nyugdíjrendszer biztosítási elven alapul, ami azt jelenti, hogy a nyugdíj alapvetően a letöltött szolgálati időtől, illetve az aktív korban szerzett munkajövedelemtől függ. Így a nyugdíjrendszer valóban nem kezeli az önéhez hasonló problémákat. Ugyanakkor a szociális ellátások széles eszközrendszere áll rendelkezésre. Amennynyiben ön 25 éves kora előtt teljesen munkaképtelenné vált, és nem kap nyugdíjat, rokkantsági járadékra jogosult. Ennek jelenlegi összege 13 300 forint. Ez a támogatás, január 1-jétől 17 700 forint lesz. Mindezt kiegészítheti a 2001. július 1-jétől bevezetendő úgynevezett fogyatékossági támogatás, amely a súlyosan fogyatékos személyeket segíti. A törvényi szabályozás alapján a fogyatékossági támogatás havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb öszszegének – a fogyatékosság súlyosságától függően – 50-80 százaléka.– Kérdésem a szocpoltámogatással kapcsolatos. Ha a lakásépítés két lépcsőben történik, vagyis felépül egy kisebb építmény, majd később további helyiségek is elkészülnek, a második lépcső építésnek vagy bővítésnek számít? Bővítés esetén két gyermekre mennyi a megengedett szobaszám?– A meglévő családi háznak lakásalapterület-növeléssel, legalább egy szobával való bővítése – például második építési ütem – esetén két gyermek után akkor lehet 600 ezer forint lakásépítési kedvezményt igénybe venni, ha a már megépült rész nem nagyobb 2,5 szobánál, és a bővítést követően sem lesz több négy szobánál.– Mi a helyzet az ápolási díjjal? Miért nem kapják meg az ápolási díjban részesülők ugyanazt a támogatást, amit a többi nyugdíjas?– Mint arra már utaltam, az idei pótlólagos nyugdíjemelés valóban csak azokra vonatkozott, akik nyugdíjban részesülnek. A nyugdíjszerű szociális ellátások következő emelésére 2001 januárjában kerül sor, s ennek mértéke – a nyugellátásokkal egyezően – 10,3 százalék lesz.– Mit tehet a kormány a jövő évben, amikor jelenleg ilyen drága az olaj – eléri a 33 dolláros hordónkénti árat –, s mi lesz az inflációval, ami még mindig 10 százalék körül van? Mikor állítható meg a pénzromlás?– Az tény, hogy a kormány az olajárak alakulását, a nemzetközi pénzpiacokat, a dollár, az euró árfolyamváltozását nem tudja befolyásolni. Ehhez nekünk kell alkalmazkodni. Ez nem jelenti azt, hogy nincs lehetőség az infláció további mérséklésére. A kormány már élt azzal a lehetőséggel, hogy a hatáskörébe tartozó árakat csak korlátozott mértékben hagyta emelni. Ide tartoznak a vezetékes telefontarifák, a fővárosi villamos- és autóbusz-jegyárak, a vezetékesföldgázárak, a gyógyszerárak, stb. Ugyancsak az eszközök közé tartozik a szigorú költségvetési politika. Ez az idén és jövőre is érvényesül, hiszen az államháztartás hiánya a bruttó hazai termékhez viszonyítva mérséklődött és tovább mérséklődik. Ha ilyen magasak maradnak az olajárak, akkor kisebb lépésekben csökkenthető az infláció. A szakértők többsége szerint azonban valószínűleg már jövő tavasszal olcsóbb lesz az olaj. Így jövőre az infláció az 5-7 százalékos mértékre csökkenhet. A következő években pedig fokozatosan 5 százalék alá kerülhet, ami már nyugat-európai mértékkel sem jelent magas áremelkedést.– Negyvenévi munkaviszony után lettem nyugdíjas, de ezt nem vették figyelembe a nyugdíjam megállapításánál. Az eljárást igazságtalannak tartom, szerintem lényeges, hogy ki hány évet dolgozott.– A ledolgozott évek számát a nyugdíj alapjául szolgáló átlagkereset mértékének meghatározásánál veszik figyelembe. Így a ma érvényes szabályok szerint 40 év szolgálati idő esetén a havi átlagkereset 80 százalékával kell számolni. Az tény, hogy az elmúlt időszakban egyik évről a másikra jelentősen változtak a nyugdíj-megállapítási szabályok, s így valóban előfordulhat, hogy ugyanolyan összegű kereset, ugyanolyan hosszú szolgálati idő ellenére a megállapított nyugdíjak eltérnek egymástól. Az 1998-tól bevezetett nyugdíjszabályozás már arra törekszik, hogy stabilitást érvényesítsen a nyugdíj-jogosultsági szabályokban. Ennek érdekében több évre, évtizedre előre meghirdették az alkalmazandó nyugdíjszámítási szabályt.– Mikor és mennyivel emelkedik a 6700 forintos házassági pótlék?– 2001. január 1-jétől a házastársi pótlék és a háztartási pótlékhoz járó kiegészítés havi együttes összege 10 700 forint, a házastárs után járó jövedelempótlék havi összege 7400 forint lesz.– A Pénzügyminisztérium azt állítja, hogy 6 százalékos infláció mellett a nyugdíjak 8 százalékkal emelkednek, így reálértékük 2 százalékkal növekszik. Ugyanakkor elfelejtik, hogy az infláció több árucikk árának emelkedéséből áll össze, a nyugdíjasok azonban csak 4-5 féle áruból vásárolnak. Ezek a cikkek pedig az átlagnál jobban drágulnak.– Éppen ilyen meggondolásból a PM szakemberei elvégeztek egy vizsgálatot. Arra voltunk kíváncsiak, hogy miképpen alakult volna a nyugdíjak reálértéke, ha azt a nyugdíjasok fogyasztói árindexéhez viszonyítanánk. E mutató alapján a nyugdíjak reálértéke még jobban emelkedett 1999-ben, sőt még az idén is. Tavaly például az átlagos nyugdíjemelés 14,2 százalék volt, s a fogyasztói árak 10 százalékkal emelkedtek. A nyugdíjasok által vásárolt termékek áremelkedése ennél 0,3 százalékponttal kisebb volt. Valószínűleg nem minden esztendőre igaz ez, de összességében megállapítható, hogy az eltérés a nyugdíjas fogyasztói kosár és az átlagos fogyasztói kosár áremelkedése között nem jelentős.