Végső döntés a minimálbérről

Jövőre negyvenezer forint lesz a minimálbér – az erről szóló kormányrendeletet Orbán Viktor miniszterelnök szombaton írta alá. A döntéstől a kabinet a bérszínvonal emelkedését várja. A minimálbér növeléséből adódó, a munkáltatókat érintő terheket a tb-járulék csökkentése és az adókedvezmények kompenzálják.Nem merültek fel olyan érvek a munkaadókkal és a munkavállalókkal folytatott mintegy féléves egyeztetések során, amelyek miatt a kormány letért volna arról az álláspontjáról, hogy jövőre negyvenezer forintra emelje a legkisebb munkabér összegét – közölte Orbán Viktor miniszterelnök, miután aláírta az emelésről szóló kormányrendeletet. Bejelentette azt is: 2002-ben ötvenezer forintra emelik a minimálbért.A kormányfő hangsúlyozta: az emelésnek erkölcsi és gazdasági okai is vannak. Mint mondta, a döntés eredményeként várhatóan minden bérkategória emelkedik majd. Megjegyezte azt is: a magyar gazdaság erős és stabil, növekedése tartós, ezért a magasabb bérekkel is versenyképes maradhat. Orbán Viktor hangsúlyozta: a kormány a munkavállalók régi törekvését valósította meg az emeléssel.A miniszterelnök ugyanakkor sajnálatát fejezte ki, hogy a munkaadói oldallal nem sikerült megállapodni.– A minimálbér emeléséből adódó, a munkáltatókat, vállalkozókat érintő kiadásokat a kormány a tb-járulék csökkentésével és a különböző adókedvezményekkel ellensúlyozza – jelentette ki Járai Zsigmond pénzügyminiszter. Mint mondta, a kétszázalékos tb-járulék-csökkentés elsősorban a nagyvállalati szektorban, míg az adókedvezmények a vállalkozói szférában kompenzálják a minimálbér-emelést. Hangsúlyozta, hogy a kompenzáció eredményeként 152 milliárd forint marad a munkaadóknál, illetve a vállalkozóknál. Ezzel szemben a minimálbér emelése 100–105 milliárd forintos többletkiadást jelent. A kormány nem számol ár- és bérinflációval, nem tartja valós veszélynek a munkanélküliség emelkedését és a külföldi beruházások csökkenését sem.Matolcsy György gazdasági miniszter szerint lehetnek olyan vállalkozások, ahol a béremelés átmeneti gondot okozhat, de összességében a jelenlegi hat százalék körüli munkanélküliségi ráta további csökkenésével számolnak. Véleménye szerint a Széchenyi-tervben megjelölt fejlesztési programok jótékony hatással lesznek a munkanélküliségre.