315gy búcsúzik a XX. század

Mint ilyenkor év vége felé általában mindenki, a világpolitikában is leltárt készítenek a szakértők. Valójában idén sem unatkozhattunk, hiszen már az év beköszöntője izgalmasan alakult Jelcin lemondásával, majd Putyin határozott belépőjével. Nem sokkal később az évtized egyik legnagyobb sikerű politikusa, Helmut Kohl ellen indult ügyészségi vizsgálat. Közben rendszert váltott Horvátország, új kormánya lett a szomszédos Ausztriának. A populista Szabadságpárt szárnyalása aggodalmat váltott ki egész Európában. Aztán fel kellett figyelnünk arra is, hogy a reformerők diadalt arattak Iránban, majd Pinochet háziőrizete, s hazatérése borzolta fel a kedélyeket. Hosszú huzavona után Elián is hazatért Kubába, hogy aztán ismét inkább Európa felé forduljon a világ figyelme. Alig ért véget az olimpia, amikor néhány nap alatt eltűnt a színről Milosevics, igaz, rendszerének teljes megroppanására egy keveset még várni kell. A szomszédos Romániában ugyanakkor visszatért a hatalomba Iliescu, ráadásul a vártnál is erőteljesebben törtek előre a szélsőséges nacionalisták. Az alakuló új Európa építésében minden vitája és kompromisszumos félmegoldása ellenére jelentős mérföldkő lett a nizzai EU-csúcs, komoly lépést téve az unió bővítése felé is. A palesztin–izraeli szembenállás, s a folyamatosan zátonyra futó béketárgyalások gyakorlatilag végigkísérték az évet. Ázsia is jelezte, hogy a XXI. században komolyan számolni kell vele. Ennek egyik látványos jele volt, hogy Kína elérkezett a WTO kapujába. Történelmet írtak Koreában, az ország északi és déli részének egyre látványosabb egymásra találásával, s hasonlóan szerepel majd az annalesekben Bill Clinton vietnami vizitje is. Az év utolsó heteit a bíróságon folytatódó amerikai elnökválasztás foglalta le magának, hogy aztán az ifjabb Bush győzelmével megnyugodjanak a túlságosan is felkorbácsolt kedélyek. Izgalomban tartottak bennünket egész évben az olajárrobbanás, az euró mélyrepülése, az egymást érő katasztrófák, apróbb-nagyobb botrányok, miniválságok, kormányváltások. Mindezek ellenére a leltár végére odaírhatjuk, hogy az 2000-es év összességében semmiképpen nem érdemel rossz bizonyítványt. Magyar szempontból különösen nem, hiszen a külpolitikai környezet számunkra egyértelműen kedvezően változott. Mindenképpen pozitív a világ szempontjából az is, hogy a kisebb-nagyobb helyi konfliktusok ellenére a század úgy búcsúzik, hogy nagy háborúi annak első felében voltak.