2001. szeptember 11-én reggel 19 al-Kaida terrorista eltérített négy kereskedelmi utasszállító repülőgépet az Egyesült Államokban. Két repülőgép a New York-i Világkereskedelmi Központ ikertornyaiba csapódott, mindkét torony összeomlott. Egy harmadik gép a Pentagonnak csapódott, Washington DC közelében. A negyedik repülőgép Pennsylvania vidéki részén zuhant le, miután a legénység és az utasok megtámadták a fedélzeten tartózkodó terroristákat, megakadályozva, hogy eltaláljon egy másik célpontot, amelyről úgy vélik, hogy a Fehér Ház. A támadások közel 3000 ember életét követelték, és világszerte továbbiakat érintettek.
Szeptember 20-án George W. Bush amerikai elnök „háborút hirdetett a terrorizmus ellen”, kijelentve, hogy a terrorizmus legyőzése most a világ harca. Bár az Egyesült Államok korábban is átélt már terrortámadásokat, egyik sem volt ilyen mértékű vagy jelentős.
A 2001. szeptember 11-i események megrázták a világot, és formálták a jövő generációját.
Alig egy hónappal később, 2001. október 7-én megkezdődött Afganisztán inváziója. Amerikai, brit és afgán Egyesült Front (Északi Szövetség) erőit vezényelték be az al-Kaida megsemmisítésére és a tálib rezsim eltávolítására, amely a terrorista csoportnak Afganisztánban menedéket adott. A tálib rezsim 2001 novemberében bukott meg. Egy decemberi nemzetközi konferenciát követően új átmeneti afgán kormány alakult.
Létrehoztak egy ENSZ-mandátummal rendelkező többnemzetiségű haderőt, a Nemzetközi Biztonsági Segítségnyújtó Erőket (ISAF), hogy segítsék Kabul biztonságának megteremtését és az új kormányzat támogatását.
Az ISAF kezdeti feladata Kabul biztonságának garantálása volt, majd miután a NATO 2003-ban átvette a parancsnokságot, az ISAF szélesebb körben telepedett le Afganisztán-szerte. A csapatok 2014-ig egyre inkább részt vettek az intenzív harci műveletekben a tálib felkelés ellen.
A 2001. szeptember 11-i események szélesebb körű hatása azt jelentette, hogy a nemzetközi terrorizmus érzékelt fenyegetése uralta a kormányokat és külpolitikájukat.
Két évvel a támadások után döntés született Irak inváziójáról. A Bush-kormányzat azt állította, hogy Irak uralkodója, Szaddám Huszein tömegpusztító fegyvereket (WMD) fejleszt, amelyek veszélyeztetik a világ békéjét. Miután Szaddámot sikeresen eltávolították a hatalomból, az Egyesült Államok vezette koalíció magára vállalta az ország újjáépítésének felelősségét. Szerepüket azóta a háborús indoklásaikkal együtt szoros vizsgálat alá vették.
