Napjainkban ismét egyre gyakrabban idézik a mondást: Afganisztán a birodalmak temetője. Nagy Sándortól a Brit Birodalmon át a Szovjetunióig hosszú a sor. A világnak ezt a sarkát birodalmak ideig-óráig el tudták foglalni, de megtartani tartósan senkinek sem sikerült. Pedig nemzetiségeit tekintve, nyelvében és kultúrájában is széttagolt az ország. Alig hétszer akkora, mint hazánk, és mintegy harmincmillióan lakják. Földrajzi elhelyezkedése azonban stratégiailag fontossá teszi a történelem kezdete óta. Több hete zajlik az amerikaiak vezette nemzetközi koalíció (ISAF) kivonulása, amely egyre inkább a menekülés jeleit mutatja, mint jól szervezett, előkészített csapatkivonásét.
A tíz évig tartó vietnami háború végéről már számos hollywoodi film készült. De az eredeti felvételek, visszaemlékezések még ezeknél is sokkolóbbak voltak; az utolsó diplomaták, katonák, civilek kimenekítése a saigoni amerikai nagykövetségről. Megrendítő, de tanulságos képek, ám közben eltelt négy és fél évtized. 2001. szeptember 11-ét az egész világ megtanulta. Az al-Kaida Oszama bin Laden vezetésével megtámadta az Amerikai Egyesült Államokat. A World Trade Center ikertornyai örök mementóvá váltak. Nem túlzás azt álltani, hogy ez a profin megszervezett, összehangolt és hidegvérrel kivitelezett terrortámadás sokkolta az amerikai társadalmat, de a világ közvéleményét is. A dollármilliárdokból működtetett katonai, titkosszolgálati védelmi rendszer csődöt mondott.
Erre válaszul indult meg az amerikai hadi gépezet az afganisztáni bázisú terroristák kézre kerítésére, likvidálására, bázisaik felszámolására. A művelet kezdetben látványos sikereket hozott. Az al-Kaida meggyengült, 2011-ben sikerült likvidálni Oszama bin Ladent. Igaz, hogy az amerikaiakkal baráti viszonyt ápoló Pakisztánban bujkált évekig, de ezen a tényen gyorsan átsiklottak az újságírók, politikusok és szakértők is. A tálibok pedig visszahúzódtak az eldugott hegyi falvakba, és persze a városok tömegében is ott rejtőztek.
Közben pedig eltelt húsz hosszú év, és az Egyesült Államok elköltött több ezer milliárd dollárt, aminek az eredményeit nem igazán tudjuk hosszan sorolni. Joe Biden elnök a kivonulás végső dátumaként 2021. szeptember 11-ét jelölte meg, ami rossz választás volt. Húsz évvel az Amerikát ért támadás után ez a dátum egyenlő a vereség beismerésével. Valószínűleg a kommunikációs tanácsadók is érezték ezt, ezért augusztus 31-re módosult a céldátum. Ami mind katonai, mind logisztikai szempontból tovább nehezíti a feladatot. Így fordulhatott elő, hogy a fővárosi, Kabul melletti amerikai légitámaszpont kiürítése is rossz üzeneteket küldött a világnak. Az afgán kormány tájékoztatása nélkül, az éjszaka leple alatt hagyták el az amerikai katonák ezt a hatalmas bázist. Ezernél több járművet, fegyvereket, rengeteg lőszert hagytak hátra, amit az Afgán Nemzeti Hadsereg (ANA) kissé meglepődve vett birtokba.