Két évtized után véget ért az afganisztáni misszió

A stratégiai szempontból és a tálib hatalom elismerése miatt fontos kabuli reptér sorsa nem dőlt el.

Kabul, 2021. augusztus 31. Tálib fegyveresek a kabuli Hamid Karzai Nemzetközi Repülőtéren 2021. augusztus 31-én, egy nappal azután, hogy az Egyesült Államok befejezte az Afganisztánból történő kivonulást és az amerikai állampolgárok, harmadik országból származó állampolgárok és a kiszolgáltatott helyzetben lévő afgánok evakuálására irányuló missziót. MTI/AP/Kathy Gannon Fotó: Kathy Gannon Forrás: MTI/AP

Történelmi pillanatként élik meg a tálibok, hogy két évtized után az utolsó amerikai csapatok is elhagyták Afganisztánt. A külföldi csapatok kivonulásának határideje tegnap lejárt, már az új afgán vezetés irányítása alatt van a főváros, Kabul Hamid Karzai repülőtere. A tálibok tűzijátékkal és lövöldözéssel ünnepelték, hogy álláspontjuk szerint kudarcba fulladt a húszéves misszió. „Amerika vereséget szenvedett” – szögezte le Zabibullah Mudzsáhid tálib szóvivő, hangsúlyozva: immáron új államként jó kapcsolatokat kívánnak kialakítani világszerte a kormányokkal. Sajtóértesülések szerint miután az utolsó külföldi csapatok is elhagyták Afganisztánt, Abdul Gáni Baradar tálib vezető Kandahárból Kabulba költözött.

– Nincs kétségünk afelől, hogy az Afganisztáni Iszlám Emirátus szabad és szuverén állam

– jelentette ki Zabibullah Mudzsáhid. Hozzátette: ígéretet tesznek arra, hogy megvédik az afgánok szabadságát, függetlenségét és az iszlám értékeket.

Becslések szerint több ezer külföldi és afgán állampolgár rekedhetett Afganisztánban, miután az utolsó amerikai C–17-es katonai szállító repülőgép is felszállt Kabulból. Noha a tálibok korábban megígérték, nem zárnak le minden útvonalat, amelyeken keresztül el lehet hagyni az országot, a politikusok továbbra is aggodalommal figyelik az eseményeket. Heiko Maas német külügyminiszter elmondta, az elkövetkező napokban és hetekben már látni fogják, lehet-e bízni a tálibok szavában. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kedden leszögezte, a kabuli repülőteret nyitva kell hagyni. Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó pedig arról számolt be, most már nem a katonai misszión, hanem a diplomácián van a hangsúly. Álláspontja szerint Washington jelentős befolyással rendelkezik a tálibokkal szemben, és ezt fel fogják használni, hogy az Afganisztánban maradt amerikai állampolgárokat kimenekítsék. 

– Alapvető fontosságú, hogy a repülőtér nyitva maradjon az afgán népnek nyújtott humanitárius segítségnyújtás érdekében, valamint annak biztosítása miatt, hogy az országban rekedt embereket továbbra is ki tudjuk hozni

– magyarázta Stoltenberg, hangsúlyozva: – Nem felejtjük el őket.

Tálib fegyveresek a kabuli Hamid Karzai Nemzetközi Repülőtér bejáratánál egy nappal azután, hogy az Egyesült Államok befejezte az Afganisztánból történő kivonulást. Fotó: MTIAP/Hvaja Tavfik Szediki 

A kivonulás után központi kérdéssé vált, hogy mi lesz a nagy jelentőségű Hamid Karzai repülőtérrel, amely az elmúlt hetekben kétségbeesett afgánok segélykiáltásaitól volt hangos. Zabibullah Mudzsáhid elmondta, Törökországgal és Katarral is tárgyalnak a repülőtér sorsáról, amelynek üzemeltetése kulcsfontosságú lenne a kereskedelmi járatok indítása és fogadása szempontjából is. Egyelőre azonban úgy tűnik, a biztonság garantálása nélkül egyetlen légitársaság sem venné fel Afganisztánt desztinációi listájára. Amennyiben a táliboknak sikerül dűlőre jutniuk Ankarával vagy Dohával, az minden bizonnyal érdekes mozzanata lesz az afganisztáni eseményeknek, tekintve, hogy a tálibok nem engedélyeznek külföldi katonai jelenlétet augusztus 31-e után. A terv értelmében a tálib erők látnák el a biztonsági feladatokat, ettől az ötlettől azonban Recep Tayyip Erdoğan nem volt elragadtatva: 

– Tegyük fel, hogy átveszik a biztonság ellátását, de hogyan magyaráznánk el a világnak, ha újabb vérfürdőre kerül sor?

– tette fel a kérdést a török elnök. A repülőtér üzemeltetése és karbantartása egy meglehetősen összetett és szakértelmet igénylő feladat. A fő problémát az okozza, hogy azok az afgánok, akik mindezeket elvégezték, többnyire elmenekültek az országból, és egyelőre nem tudni, maradt-e elég szakképzett munkaerő Kabulban.

– Ha a tálibok nemzetközi elismerést és legitimitást szeretnének a világ kormányaitól, akkor működő, biztonságos és megbízható repülőtérrel kell rendelkezniük

– hangsúlyozta a Hamid Karzai repülőtér fontosságát Michael Kugelman, az amerikai Wilson Központ dél-ázsiai kutatásokkal foglalkozó intézetének igazgató-helyettese.

Borítókép: Tálib fegyveresek a kabuli Hamid Karzai Nemzetközi Repülőtéren 2021. augusztus 31-én, egy nappal azután, hogy az Egyesült Államok befejezte az Afganisztánból történő kivonulást és az amerikai állampolgárok, harmadik országból származó állampolgárok és a kiszolgáltatott helyzetben lévő afgánok evakuálására irányuló missziót.
Fotó: MTI/AP/Kathy Gannon