A cél a hatékonyabb versenypiac

Még ebben a hónapban dönt az Országgyűlés a jelenleg hatályos versenytörvény módosításáról. Berke Barnával, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnökhelyettesével és a Versenytanács elnökével – aki ettől a GVH és a Versenytanács egészének hatékonyabb munkáját reméli – a változások várható hatásairól beszélgettünk.Szakember került az ön személyében a GVH elnökhelyettesi székébe. Honnan vezetett idáig az út?– Az ELTE jogi karán tanítok tizedik éve, emellett ügyvédként is dolgoztam. 1997 elejétől az Alkotmánybíróság korábbi elnökének tanácsadója voltam. Jogharmonizációs munkákban is részt vettem az Igazságügyi Minisztérium megbízásából, és esetenként az integrációs bizottság munkáját is segítettem. Hosszabb ideig külföldi egyetemeken tanultam – Londonban, Párizsban és Stockholmban –, versenyjoggal komolyabban egyik első tanulmányutamon találkoztam, ahol az Európai Közösség (EK) versenyjogát hallgattam. Ezután folyamatosan foglalkoztam e témával, az integráció gazdasági jogát taglaló tankönyv versenyjogi fejezetét én írtam. Ügyvédként és szakértőként versenyjogi ügyeken is dolgoztam, álltam a Versenytanács előtt is. Sok hezitálás után vállaltam e posztot, ám igyekszem a versenyhatóság munkáját a Versenytanács elnökének lehetőségei szerint előrevinni. Szakmai alapon kaptam a felkérést e munkára, és az integritásomra ügyelve, határozott elképzelésekkel vágok bele.– Elkészült a versenytörvény módosításáról szóló törvénytervezet. Mi indokolta a módosítást és melyek lesznek a legfőbb változások?– A módosítás számos rendelkezése a gazdasági élet változásaira, a hazai és nemzetközi versenyjogi gyakorlat fejleményeire reagálva született. Néhány kardinális eljárási kérdést tisztáztunk, és igyekeztünk az ésszerű jogharmonizációs finomításokat is beépíteni. A vizsgálati jogosítványok kiterjesztésével a GVH működésének hatékonyabbá kell válnia. A tervezet a konkrét esetekre szóló eljárásokon túl lehetőséget ad ágazati vizsgálatokra, hogy segítse a versenyhatóság informálódási és piacelemzési lehetőségeit. A komolyabb ügyek alaposabb vizsgálata és megfontolása érdekében az eljárási határidők is változnak. A vállalkozások eljárási garanciái is erősödnek, a versenykorlátozások tilalmazása pedig olyan jogterület, ahol a büntetőeljáráshoz hasonlatos garanciális elemek szükségesek.– A GVH eddig köteles volt előzetesen értesíteni a céget arról, ha helyszíni vizsgálatot szándékozott végezni. Az értesítés hatására legtöbbször azonban eltüntették a bizonyítékokat. Lesz-e ebben változás?– Nem tudom, hogy mennyire gyakran történt ez így, inkább az önkéntes együttműködés a jellemző. A rajtaütésszerű vizsgálati cselekmények indokoltságát a nemzetközi tapasztalatok igazolják, ezt nyilván csak nagy körültekintés mellett lehet bevetni. A tervezet új szabálya ad ilyen vizsgálatra lehetőséget, de csak nagyon erős garanciával, ugyanis reményem szerint ehhez szükség lesz előzetes bírói engedélyezésre. A gyakorlat dönti el ennek a szabályozásnak az értelmét, ám kell hozzá a kapcsolódó szankciók hatékonysága is. A tervezetben az is szerepel – szintén a titkos kartellek feltárása érdekében –, hogy azok a résztvevők, akik a versenyhatóság tudomásszerzését segítik, kedvezőbb elbírálásban részesülhessenek. Ennek is akkor lehet értelme, ha a kellően erős szankciók mellett ésszerű lesz erre számítani. Lényeges változás, hogy ha a jövőben a GVH bírságot szab ki, azt a fellebbezésre való tekintet nélkül ki kell fizetni. Ez is reakció az idei EU- országjelentésben és a tavalyi OECD-elemzésben is megfogalmazott jogos kritikára, amelyek szerint a versenyhatósági szankcióknak nincs visszatartó hatása.– Változik-e a kiszabható bírságok összege?– A törvénymódosítás szerint emelkedik a versenyfelügyeleti eljárások akadályozása miatt kiszabható bírságok összege. Az érdemi bírság felső limitje az elmarasztalt vállalkozás nettó éves árbevételének 10 százaléka – ez a szokásos mérték az európai országokban. Jogilag is nagyon fontos, hogy legyen ilyen bírságplafon. A jövőben a Versenytanács a jogsértés megszüntetéséért meghatározott feltételeket és kötelezettségeket is előírhat – többrétű és rugalmasabb is lesz az eszközrendszer.– Lesznek-e változások a Versenytanács-tagok kinevezési rendjében?– A jövőben határozott időre – hat évre – nevezik majd ki a testület tagjait, összhangban azzal, ahogyan ez más országokban is van. Egyértelmű lesz, hogy a Versenytanács elnöke rendes eljáró tagja is a grémiumnak. A gyakorlatban törekszünk az eljárások két szakaszának – a versenytanácsi és a vizsgálati fázisnak – a jobb öszszehangolására is. Egy-két éven belül pedig alaposan át kell majd tekinteni a magyar versenyhatóság szerkezetét, ugyanis a nálunk működő Versenytanács – ahol a versenyhatósági munka egészének az eredménye megjelenik a határozatokban – nagyon sajátos helyzetben van, máshol erre nincs példa. Személyes törekvésem, hogy a Versenytanácsnak önálló elemző munkatársai legyenek – ez mindenképp szükséges a mindenki által jogosan igényelt érdemi függetlenségéhez. A Versenytanács jelenlegi működési feltételein tehát javítani kell: ez az egész versenyhivatal érdeke is.