A legtürelmesebb nemzet 2000-ben

George W. Bush, az új amerikai elnök lett a Time magazin szavazása alapján az év személyisége. Ha lenne türelmes nemzet kategória, akkor az év legtürelmesebb nemzete címet a választási procedúrát hallatlan türelemmel, megértéssel viselő amerikai nép kapná. A közvélemény-kutatások és politológusi elemzések alapján nem volt nehéz megjósolni, hogy az idei amerikai elnökválasztás rendkívül szoros lesz, de ami november 7. után történt, arra senki sem számított. Tapasztalt, öreg újságírók és rezignált értelmiségiek nosztalgiával emlékeztek 1960-ra, amikor Nixon tudta, hogy Kennedy nagyon is vitatható módon győzött, de az ország és elsősorban a saját politikai jövője érdekében a választás éjszakáján elismerte vereségét, gratulált John F. Kennedynek, s a szokásos módon Isten áldását kérte az új elnök munkájára.Ezt a jól bevált koreográfiát rúgta fel a demokrata elnökjelölt, Al Gore, amikor a választási eredményt nem fogadta el, a vereség elismerését visszavonta, s Floridában újraszámlálást kért. Az ezt követő, soha nem látott eljárást a világ hitetlenkedve szemlélte. Az amerikai népnek viszont a szeme sem rebbent. Harmincöt napig az addig majdhogynem ismeretlen floridai főváros, Tallahassee lett Amerika központja. Politikusok, ügyvédek hada utazott ide, hogy a helyszínen vezényelje a kézi újraszámlálás összes lehetséges jogi manőverét. A hírcsatornák 24 órás műsort sugároztak Floridából. Aki élt és mozgott, sajtóértekezletet tartott. A számlálóbizottságok tagjai országos hírnévre tettek szert. Amerika figyelmesen hallgatta az ügyvédek briliáns érvelését a szavazócédulák természetéről, a szavazók szándékáról, a floridai választási törvény értelmezéséről. David Boise, Gore zseniális ügyvédje népszerűbb lett, mint bármely hollywoodi filmsztár. A legfelsőbb bíróság tagjainak nevét hirtelen mindenki megtanulta, lázas találgatások folytak arról, hogy melyik oldalon állhatnak a bírák.A világban időközben történt egy és más: Clinton elnök történelmi utat tett Vietnamban, megbukott az izraeli kormány, felerősödött, drámai fordulatot vett a közel-keleti válság, de a világ első számú nagyhatalma minderre nem tudott figyelni, mert Floridában számláltak és újraszámláltak. Az emberek pedig békésen, türelemmel vártak, hangsúlyozva, hogy a floridai események nem alantas politikai manőver eredményei, hanem a demokrácia természetes velejárói. A választásokat követő harmincötödik napon aztán a Gore-csapat kifogyott a jogi érvekből és lehetőségekből. Az elnökválasztást George W. Bush nyerte. Másnap professzionalista módon megkomponált, patriótához illő, alázatos lemondó, illetve győztes beszédet mondott a két korábbi ellenfél. Az amerikaiak meghatódtak, és ismételten megbizonyosodtak arról, hogy Amerika nagyszerű ország, és ismét a demokrácia győzött. Az amerikai nép megértő, türelmes, lehet, hogy természetéből fakadóan, de lehet, hogy a leköszönő, kissé cinikus Clintonnak megint igaza van: ameddig a gazdaság jól megy, addig mindent meg lehet tenni.