A nyertestől függ a kongresszusi számtan

Az amerikai elnökválasztás végkimenetelének bizonytalanságai mellett az ugyancsak november 7-én megtartott szenátusi és képviselőházi választások eredményének megállapítása sem ment gyorsan, de péntekre végül kiderült: az új összetételű szenátusban teljes patthelyzet áll elő – hacsak Al Gore nem nyeri meg az elnökválasztást, mert akkor paradox módon a republikánusok kerülhetnek többségbe.Eddig 54-46 arányú többségben voltak a republikánusok a szenátusban. Most a testület egyharmadát választották újra, és a demokraták pontosan annyival növelték helyeik számát, hogy az új arány 50-50 lesz. Legtovább a megüresedő Washington állambeli szenátusi hely kérdése volt nyitott.A szenátusban szavazategyenlőség esetén az alelnök szavazata dönt. Ha tehát a republikánus George W. Bush lesz az elnök, akkor alelnökének, Dick Cheneynek rendszeresen a szenátusban kell majd ülnie, hogy kiélezett ügyekben leadhassa a döntő szavazatot.Ha azonban Gore demokrata jelölt kerül a Fehér Házba, akkor alelnöke, Joseph Lieberman kénytelen lesz feladni connecticuti szenátori székét. Ilyen esetekben azonban az állam kormányzója jelöli ki az új szenátort. Connecticut kormányzója pedig republikánus, tehát bizonyára republikánus szenátort ültetne Lieberman helyére. Ebben az esetben a republikánusok 51-49 arányú többséghez jutnának, és ilyen szavazati arány esetén az alelnöki voksnak nincs jelentősége.Tallahassee-ben, Florida állam fővárosában vasárnap délelőtt folytatódott az elnökválasztási szavazatszámlálással kapcsolatos bírósági tárgyalás. Szombaton reggeltől estig zajlott a demokraták és a republikánusok által állított tanúk meghallgatása. A tisztázásra váró alapkérdés a következő: a George W. Bush republikánus elnökjelölt választási győzelmét mutató eredmény hitelesítése után alapos okkal feltételezhető-e az, amit Al Gore demokrata elnökjelölt jogászai az előterjesztett kifogásukban állítanak, miszerint a választás kimenetelét megfordítani képes szavazatmennyiség maradt megszámolatlanul.