A PSZÁF ajánlásai

Tíz ajánlást tett közzé a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) a felügyeleti köréhez tartozó intézményeknek. A pénz- és tőkepiac szereplőinek felügyeletét ellátó szervezet azzal a deklarált céllal fogalmazta meg az intézményekkel szemben támasztott követelményeit, hogy ilyen módon is szeretnék átláthatóbbá, kiszámíthatóbbá tenni a működésüket, hiszen ugyanezeket az elvárásokat támasztják. A tíz ajánlás a pénzügyi szektor működését szabályozó törvények szellemében készült, de azok közérthető megfogalmazása nemcsak a jogászoknak, hanem a piac valamennyi szereplőjének – így többek között az ügyfeleknek is – iránymutatásul szolgálnak. Az ajánlások tartalmazzák a PSZÁF engedélyezési módszereit, a kockázatelemzés törvényekben meghatározottnál részletesebb leírását, s tetten érhetők azok a törekvések, amelyek szerint a jövőben a felügyelet a fogyasztóvédelmi szempontokat az eddigieknél hangsúlyosabban kezeli.Az ajánlások a Pénzügyminisztériummal, a Magyar Nemzeti Bankkal és a szakmai szervezetekkel való egyeztetés után nyerték el végleges formájukat, s összhangban állnak a nemzetközi szakmai szervezetek hasonló tartalmú ajánlásaival. Az 1/2000. számú ajánlás a pénzügyi szervezetek belső ellenőrzési rendjét foglalja össze, a további kilenc egy-egy szakterület számára fogalmaz meg elvárásokat. A hitelintézetek eszköz-forrás gazdálkodása mellett a piaci kockázatok kezelését is tartalmazza a második számú útmutatás, s ezt a bankokon kívül mindazok a szervezetek hasznosíthatják, amelyeknek gazdálkodásában megjelennek hasonló típusú kockázatok. A befektetési szolgáltatók – közkeletű nevükön a brókercégek – kockázatkezelési rendszereiről a következő pont részletesen rendelkezik, hiszen a magyar tőkepiac elmúlt időszakának legkritikusabb része ez a terület, s ez az, amellyel kapcsolatban korábban a felügyeleti ellenőrzést is sok kritika érte.A következő két ajánlás a biztosítótársaságok befektetési tevékenységével, valamint üzleti terveinek minimális követelményeivel foglakozik. A további öt pont az önkéntes- és a magánnyugdíjpénztárak szabályait teszi minden piaci szereplő számára közérthetővé.Az ajánlások a pénzintézetek ügyfeleinek tájékozódását is megkönnyíthetik, hiszen a tíz pontban megfogalmazott, számos módszertani kérdést egyértelművé tevő iránymutatás többek között azt fogja eredményezni, hogy a pénzügyi szervezetek azonos módon teszik majd közzé a gazdálkodásukkal kapcsolatos adataikat, összehasonlíthatókká válnak az ügyfeleiknek adott tájékoztató adatok, azaz: áttekinthetőbb lesz a hazai pénz- és tőkepiac.