A részvényértékesítést jövőre ismételnék meg

Elhalasztotta az Antenna Hungária-részvények hazai és nemzetközi intézményi kibocsátását az elmúlt héten az ÁPV Rt. A kedvezőtlen piaci helyzetben meghozott döntés miatt az Antenna Hungária Rt.-nek (AH) egy ideig a tőkeemelésről is le kell mondania. Az ÁPV Rt. ezzel egyidejűleg a hazai kisbefektetők 180 ezer részvényigényét elfogadja, ehhez azonban szükséges a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) a jóváhagyása. László Géza, az AH elnök-vezérigazgatója a sikertelen tranzakciót követően lapunknak elmondta: a cég likviditása nem került veszélybe. Számoltak ugyan a tőkeemeléssel, ám a meglévő és a tárgyalás alatt levő hitelkeretek lehetővé teszik azt, hogy a jövő évi beruházásokat finanszírozzák.A kisbefektetők visszakérhetik a pénzüket, vagy 5600 forintos áron fenntarthatják a jegyzésüket, ehhez azonban a felügyelet engedélye szükséges. Ebben az ügyben mikor várható döntés?– A tanácsadók feladata, hogy elkészítsék a kibocsátási tájékoztató szövegmódosítását, amit ma vagy holnap nyújt be az ÁPV Rt. a felügyelethez. Reméljük, hogy sikerül elfogadtatni a javaslatot, ettől számítva két hét áll a befektetők rendelkezésére a döntés meghozatalát illetően: elfogadják a részvényenkénti 5600 forintos árat – a készpénzes jegyzőknél 500 forint a kedvezmény – vagy visszaigénylik a pénzüket. Véleményem szerint a részvényenkénti 5600 forint – figyelembe véve a távközlési papírok iránti alacsony keresletet – elfogadható árszint.– A hazai nyilvános forgalomban 250 ezer részvényt ajánlott fel az ÁPV Rt., a 7500 befektetőtől összesen 180 ezer jegyzés érkezett. Mennyire elégedett a cég ezzel az eredménnyel? Amennyiben az intézményi értékesítés sikeresen zajlik, hogyan érintette volna a kisbefektetőket?– Nem véletlen, hogy ilyen kis csomagot ajánlott fel az ÁPV Rt. A magyar piacon az utóbbi időben csökkent a kereslet a direkt jegyzés iránt, az emberek máshová fektették a pénzüket. Amenynyiben az intézményi befektetők érdeklődést mutatnak, kialakult volna egy átlagár, amely alapján értékesítették volna a magánbefektetők részvényeit. Az ÁPV Rt. 6200 forintban maximálta a magánbefektetői részvényeket, tehát ha az intézményi befektetők átlagosan ennél többet kínáltak volna, akkor marad a 6200 forint. Ha ennél kevesebbet, akkor ahhoz az értékhez igazítanák a kisbefektetői papírok árát.– A nemzetközi tőkepiaci körülmények az elmúlt hetekben rendkívül kedvezőtlenül alakultak, az AH-nál jóval nagyobb telekommunikációs cégek részvényeladásai hiúsultak meg, ami dollármilliárdokban mérhető. Ennek tudatában mire számítottak a tranzakció illetve a road-show kezdetén? Nem lett volna célszerűbb akkor elhalasztani az értékesítést?– A kedvezőtlen piaci viszonyokat láttuk, a döntés azonban korábban, még a nyáron született. A road-show-ra mindenképpen szükség volt, hiszen a kedvezőtlen piaci körülmények között is szinte kötelező építeni a befektetői kapcsolatokat, és növelni a vállalat ismertségét. Annak ellenére, hogy a nagybefektetők nem voltak érdekeltek a távközlési részvényekben, a road-show több szempontból jól sikerült. Mindenhol be tudtuk mutatni, hogy az Antenna Hungária Rt. egy fejlődőképes, jól működő távközlési cég, és képesek vagyunk kihasználni a lehetőségeinket. Távközlési papírok vásárlásában jelenleg azonban nem érdekeltek azok a befektetők, akiknél jártunk; mindenki szabadulni akar a részvényektől. Mindezt csak tetézte a török és az orosz tőzsdei válság. Ennek komoly lélektani hatása van akkor, ha valaki a fejlődő piacon akar befektetni. A távközlési piaccal kapcsolatban mindenképpen meg kell említenem: tavasszal a befektetők irracionális módon vonzódtak a telekommunikációs papírokhoz. Olyan magas árakat raktak a részvényekre, ami nem volt indokolt. Most ennek az ellenkezőjét figyelhetjük meg: ebben a helyzetben került sor az AH-részvények meghirdetésére.– Kiket kerestek meg a körút során?– Erről nem adhatunk ki pontos információt. Fontos azonban megjegyeznem, hogy a nagy bankok alapkezelői, a biztosítótársaságok közül többen jelezték: készek arra, hogy egy megfelelő időszakban AH-részvényt vegyenek. Sajnos az elmúlt hetekben nemhogy vettek volna, inkább eladták a távközlési részvényeket, az érdeklődőknek pedig nem értékesíthettük a papírjainkat a felkínált áron.– Lesz-e újból intézményi értékesítés, és ha igen, mikor?– Az ÁPV Rt.-vel abban állapodtunk meg, hogy ha a feltételek jók lesznek jövőre, folytatjuk, amibe most belekezdtünk, hiszen kis költséggel végrehajtható egy sikeres tranzakció. Úgy gondolom, hogy az AH értéke magasabb, mint amit a piac jelenleg mutat. Akik hisznek abban, hogy hosszú távon elkötelezettek vagyunk a magasabb érték megtartásában, nem fordulnak el az AH-tól.– A részvények értékesítése együtt járt volna egy 9,5 milliárd forintos tőkeemeléssel, amitől most elesett a cég. Okoz-e a sikertelen tranzakció likviditási problémákat?– Az AH-nak a jövőbeni fejlesztései miatt szüksége lett volna a tőkeemelésre, ezzel együtt fontos elmondani: egyetlen komoly projektünket sem kell megváltoztatni, legfeljebb egy kicsit takarékosabban kell gazdálkodnunk az első fél évben. Az AH továbbra is hitelképes. A rendelkezésre álló kereteink 5–7 milliárd forint többlet bevonására nyújtanak lehetőséget. Ez a forrás az AH rendelkezésére áll. A nyáron esedékes beruházásokhoz – mint például a Vodafone öt százalékának megvásárlása a Magyar Postától – már valószínű, hogy szükség lesz a hiteleken kívüli többletforrásra, ezt azonban terveink szerint a tavasszal esedékes részvényeladásból vagy egy zárt körű tőkeemelésből elő lehet teremteni. Amennyiben ez nem történik meg, abban az esetben is lehetőségünk lesz további hitelek felvételére.– Az elképzelések szerint mennyi pénzt fordítanának a jövő évi beruházásokra?– A Vodafone-üzletre hétmilliárdot, egyéb távközlési fejlesztésekre ugyancsak hétmilliárdot, egymilliárdot költenénk a multimédia-projektekre, kétmilliárdot a műsorszórási és infrastrukturális beruházásokra. Összességében tehát tizenhétmilliárd a beruházási tervünk, ezt a lehetőségekhez képest kell majd megvalósítani. Fontos megjegyezni, hogy az AH-nak nem kell állami garanciával hitelt felvennie, a pénzintézetek bíznak a fizetési képességünkben.– A Vivendi mint szakmai befektető korábban jelezte, hogy nem érdekelt ugyan a tőzsdei vásárlásban, ám kész lenne többségi részesedést szerezni az AH-ban. A cég részéről indokoltnak tartaná a többségi tulajdon eladását?– Az elhalasztott intézményi értékesítés egyáltalán nem kudarc az AH számára, így nem kell abban gondolkodnunk, hogy változtassunk eredeti elképzeléseinken. Nagyon fontos az AH-nak ugyanakkor, hogy egy olyan szövetségi rendszerben dolgozzon, ahol a tulajdonosi kapcsolatokon vagy más szerződéseken keresztül egy irányba mozdulnak a vállalatok, mert csak így lehet felvenni a versenyt a legnagyobbakkal.Az AH a partnereivel – így a Vivendivel az MVM Rt.-vel, a Vodafone-nal vagy a Portugal Telecommal – komoly szövetséget alkot Magyarországon, amely az elkövetkező években több nagy multival is felveszi a versenyt, hiszen fejlődése széles szolgáltatási bázison alapul, organikus természetű és költséghatékony.