Akik végigfestették Kelet-Európát

Alpinista technikával végzett építőipari szolgáltatásoktól indulva az ország legnagyobb szabadtéri falfestőjévé nőtte ki magát az a szombathelyi cég, amely kitörve Magyarországról, végigfestette Romániát, Ukrajnát, Oroszországot Coca-Cola reklámokkal. A Raszter Alp Kft. ugyanakkor nemrégiben adta át Szombathelyen Európa egyik legnagyobb – több mint ezer négyzetméteres – történelmi tárgyú freskóját. A vállalkozás képét azonban ma egy adócsalási ügylet árnyékolja be, amely könnyen a cég pályafutásának a végét jelentheti.A cég története, sikertörténete néhány mindenre kapható fiatalembernek köszönhető, akik számtalan dologba belefogtak, és kisebb-nagyobb sikereket értek el. A vállalkozás szülőatyja Sákovics Csaba, aki építőmérnökként került Budapestre egy alpinista céghez, ahol három évet húzott le, kitanulva a mesterség csínját-bínját. Egy baráti társasággal megalakították a Raszter gmk-t, amely meglehetősen jól hozott a konyhára. A cég emberei tavasztól őszig dolgoztak, télen szünetet tartottak. A vállalkozásnak a rendszerváltás hozott igazi áttörést, amikor a társaság húsz-harminc főre bővülve már kijutott Németországba, ahol az évi hatszázezer márka is összejött. A németek azonban bezárták a kapukat, és megszűnt a nagy kereseti lehetőség.Véletlen találkozás a multicéggel– A Coca-Colával véletlenül találkoztunk – újságolta Sákovics Csaba, a cég vezetője. Éppen a nagykanizsai víztornyot szigeteltük, amikor kiderült, hogy szeretnének ráfestetni egy reklámot. Akkoriban – és most is – sok munkát meg tudtunk csinálni, a grafikai tervezéstől a festésig, így hát elvállaltuk. A próba olyan jól sikerült, hogy a reklámfestésre kizárólagos szerződést kötött velünk a Coca-Cola. 1993–94-ben végigfestettük egész Magyarországot. Pavilonokra, házfalakra kerültek a logók és a képek. Aztán 1995-ben mentünk tovább keletre, Románia és Ukrajna következett, majd 1996-tól Oroszország. Tavalyelőtt eljutottunk Vlagyivosztokig – mondta büszkén.Az Oroszországba induló brigád öt-hat emberből állt, köztük egy diplomás képzőművész, aki főleg tervezési feladatokat látott el. Saját autókkal, felpakolva indultak neki a nagy útnak. Öt nap alatt értek ki megállás nélkül vezetve Szibériába. Az orosz helyzetről Sákovics elmondta: nincsenek rémtörténeteik, csak az itthon sem ismeretlen autófeltörésről, pénz- és útlevéllopásról tud beszámolni. Szerinte egyébként az ottani helyzet lényegesen kedvezőbb, mint ahogy azt itthon gondolják.Öntödéből kultúrcentrumA cég később már nagyobb beruházásokba is belefogott. Megvettek egy Szombathely villanegyedének szélén régóta árválkodó, egykor öntödeként üzemelő, több mint 11 ezer négyzetméteres gyárépületet. A vásárlásban a társaságon kívül senki nem látott fantáziát, de nekik ez a befektetés is bejött, persze határozott elképzeléseik voltak. A 32 millió forintos vételárat persze csak részletekben tudták kifizetni. A lehető legolcsóbban, a meglévő anyagokból maguk kezdték el az építési munkálatokat, ám rövid időn belül már értékesítették a terület egy részét lakásépítés céljára, és a bevételből folytatták a felújítást.– A később elkészült épületrészeket már nem kellett eladnunk, hanem bérbe adtuk. Az volt a koncepciónk, hogy főleg kulturális intézmények települjenek ide – ecsetelte Sákovics. Beszámolt arról is, hogy a még üresen álló épületrészben ötvenmillió forintos költségen kultúrcentrumot építettek, amelyből jelenleg a város is profitál.A firenzei példaA Raszter filozófiája szerint hoszszú távon nagy üzlet a kultúrába fektetni. Firenze példája lebeg a szemük előtt, ahol még évezredekig megélnek abból, hogy évszázadokon át sokat áldoztak erre a területre. Az egykori öntödéből kialakított lakásokba főleg értelmiségiek – köztük Raszter-munkatársak – költöztek. A területen működik a város legnagyobb sportcentruma, a tanárképző főiskola ének és rajz tanszéke, és néhány műtermet is kialakítottak.A hétszáz négyzetméteres médiacentrum pedig régi gondját oldotta meg a városnak. A kht.-vé alakult városi televízió ugyanis már régen kinőtte előző helyét, de a városnak nem volt pénze a továbblépésre. Nemcsak ők, hanem a tervezett szombathelyi rádió és a város hetilapjának szerkesztősége is helyet kapott az épületben.Az egész épülettömb külső képét és belső kialakítását egységes stílusban végezték, Sákovics Csaba tervei alapján. Nem akarták eltüntetni az épület múltját, a konditeremben például ott díszlenek a régi kohók. Színesre festett, néhol elferdített gyárablakok, sok fa, natúr tégla és fehér felületek. A Raszter Kft. irodái is itt kaptak helyet, a főnök szobájának falán kép: micisapkás, vigyorgó pofák néznek kifelé az öntöde ablakszemein. A kft. alapítói így ünnepelték a cég tízéves születésnapját.Európa legnagyobb freskójaNemrégiben újra felfigyelt a cégre Szombathely lakossága. A Raszter irányítása mellett két festőművész és három reklámfestő elkészítette Európa talán legnagyobb szabadtéri falfestményét, amelyen a Savária i. sz. 50-re datálható alapításától napjainkig terjedő időszakot huszonöt – a városban megtalálható – motívum mutatja be. Az 1006 négyzetméteres freskót néhány hónap alatt alkották a művészek.– Utánajártunk, de még nem találtunk ennél nagyobb történelmi tárgyú kültéri falfestményt a környező országokban, ezért lehetséges, hogy „leg” is született – fogalmazott Sákovics Csaba. A műalkotást ingyen készítették a városnak.ÁrnyékA Raszter Alp Kft. munkatársainak hangulatát jelenleg egy áfacsalási ügylet árnyékolja be, amelynek Sákovics állítása szerint a cég csupán szenvedő alanya.– Az APEH-nyomozás jelenleg is folyik, és még korántsem dőlt el, hogy a cég szerepét az ügyletben miképpen értékelik majd az adóhatóság munkatársai – mondja a társaság vezetője. A sávolyi kamionterminál építésébe – csakúgy mint sok minden másba – gondolkodás nélkül „beleugrott” a cég, a kétmilliárdos beruházás fővállalkozójaként. Egy ideig minden rendben zajlott, épült a létesítmény, majd a megbízó gazdasági társaság, a DYNAX Hungary Rt. anyagi nehézségekre hivatkozva nem fizetett.– A gond ott kezdődött, hogy a fizetés elmaradása ellenére további számlákat bocsátottunk ki a megbízó felszólítására, abban bízva: így talán megkapjuk a minket illető összegeket, amelyekre azért is nagy szükségünk volt, mert mi is több alvállalkozót alkalmaztunk – közölte az ügyvezető igazgató. Mint mondta: sokáig bíztak a beruházás befejezésében, de később egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a DYNAX-ot csupán a minél nagyobb összegű áfa-visszaigénylés inspirálja, ezért büntetőfeljelentést tettek.A nyomozás még folyik az ügyben, a végeredményre várni kell. Egyelőre tehát nem tudni, hogy az egykor szebb napokat megélt cég tönkremegy-e, és az eddig elért jelentős eredményei is elvesznek-e, vagy folytatódik a sikertörténet.