Akiket a jobb megcsapott

Azt, hogy miért nem szeretjük Amerikát, az olvasó megtudhatta Lovas István két Jobbegyeneséből. Hogy a „lövészárok túloldalán” miért nem szeretik Lovas Istvánt, nos, ezt csak akkor értjük meg igazán, ha elolvassuk a folytatást is, a most megjelent Jobbcsapott című kötetet, amely a szerző álnéven jegyzett írásai mellett a Jobbegyenes óta publikált cikkekből is válogatást nyújt. Interjú Demszky Gáborral, Frei Tamás on-record, Lámpaernyő szociológusbőrből, A Soá-business – íme náhány érdekfeszítő cím a könyvből, amelynek cikkei mellett a szerző olykor írásai izgalmas utóéletét is ismerteti az olvasóval.„Hogy a szupergyors számítógépek világában és a harmadik évezred küszöbén még vannak, akik ezeket a marhaságokat nem unják” – mereng el Báder Katalin, miután cikkében a Marx és Engels szobrainak eltávolításán kesergő Vitányi Ivánnak idézetekkel bizonyítja: a kommunizmus atyjai súlyosan rasszista nézeteket vallottak. A cikk 1993-ban jelent meg a(z akkor még létező) Pesti Hírlapban, és Báder Katalin Lovas Istvánt takarja.Lovast némileg untatják e „marhaságok”, viszont láthatóan nem unja helyre tenni a dolgokat: a célpontokat mindig a saját fegyverükkel semmisíti meg. (A könyv végén található és nagyszerűen használható névmutató tehát találatjelző tábla is.) Intoleranciájuk tolerálhatatlanságára figyelmezteti a toleranciát zászlajukra tűzőket, Soros György legfrissebb írásaival támadja Soros hazai katonáit. Állításait rendszerint többszörösen is körülbástyázza tényekkel, és mivel forrásait mindig pontosan megjelöli, talán az ő érdeme is, hogy a magyar médiában ma már ódivatúnak hat az, aki a korábbi gyakorlat szerint kényelmességből vagy más okokból ezt nem teszi meg (a könyvben is található olyan leleplező írás, amelyben ismert publicistának rója fel a szerző: egy-két gondolata kísértetiesen hasonlít egy korábban máshol olvasott szerző mondataira).A kádári diktatúra elől emigráló, majd hosszú évekig Amerikában és Németországban újságíróként dolgozó Lovas István egyetlen alkalmat sem szalaszt el, hogy borsot törjön ellenfelei orra alá. Az Aczél György alatt szocializálódott, ám most Sztálin, Mao vagy Che Guevara helyett immár a Nyugatra hivatkozó egykori „kultúrelit” mai bajnokait rendre az általuk csak felszínesen ismert világ mélyebb összefüggéseinek megértésére biztatja. Kétségtelenül provokatív eljárás, ám korántsem öncélú taktika. Eredményessége pontosan lemérhető azoknak a – sokszor dühödt – cikkeknek, nyilatkozatoknak a számával, amelyeket a Lovas István által felhergeltek fogalmaztak meg válaszul az elmúlt tíz év magyar sajtójában.(Lovas István: Jobbcsapott. Kairosz Kiadó, Budapest, 2000. Ára: 1890 forint)