Alkotmánybírósági döntés a kárpótlásról

Alkotmányellenes az 1999. évi költségvetési törvény azon rendelkezése, amely az élet elvesztéséért járó kárpótlás összegét harmincezer forintban állapította meg – mondta ki tegnapi határozatában az Alkotmánybíróság. A kifogásolt rendelkezést a testület visszamenőlegesen megsemmisítette. Orbán Viktor bejelentette: az Igazságügyi Minisztérium új javaslatot dolgoz ki a rendezésre.Az Alkotmánybíróság határozatának előzménye, hogy a testület korábbi ítélete nyomán az Országgyűlés módosította az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló törvényt. A módosítás nem határozta meg a kárpótlás összegét, hanem külön törvényre bízta azt. A parlament az 1999. évi költségvetési törvényben az egyösszegű kárpótlás mértékét harmincezer forintban határozta meg.Most kihirdetett határozatában az Alkotmánybíróság megállapította: „A harmincezer forintos kárpótlás azért alkotmányellenes, mert a személyi sérelmekért nyújtott kárpótlás rendszerében a sérelem súlyával fordított kárpótlást eredményez azáltal, hogy az élet elvesztéséért járó kárpótlás mértéke a szabadságvesztésért járó kárpótlás alatt marad” – mondta ki a bíróság. A testület rámutatott, hogy az ország gazdasági teljesítőképessége sem hozható fel ellenérvként, hiszen a kárpótlási törvény módosítása lehetővé tette a kifizetések ütemezését.A határozat elsősorban azokat az özvegyeket vagy hozzátartozókat érinti, akiknek közvetlen rokonuk a magyar hatóság vagy hatósági személy politikai indíttatású önkénye miatt vesztette életét. Érinti azokat is, akik a deportálás vagy a kényszermunka idején haltak meg. Az Alkotmánybíróság határozatának kihirdetése után lapunk kérdésére a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) jogi képviselője, Egri Oszkár elmondta: vegyes érzelmekkel fogadta a testület döntését. A Mazsihisz szerint már a törvény elfogadásának pillanatában lehetett tudni, hogy a jogszabály diszkriminatív, és az egyébként is nagyon idős érintettek éveket vesztettek. Zoltai Gusztáv, a Mazsihisz ügyvezető igazgatója reményét fejezte ki, hogy a kormány a költségvetés tartalékából előteremti az alkotmányos mértékű kárpótlás forrását.– Az Igazságügyi Minisztérium kidolgoz majd egy olyan javaslatot, amely kielégíti, illetve figyelembe veszi az Alkotmánybíróság ajánlását – fejtette ki Orbán Viktor miniszterelnök a határozatra reagálva. A kormányfő hozzátette: a kárpótlásként kifizetett összeget még az előző kormány döntése alapján határozták meg.– A kárpótlás ügyével a kormány nem akart foglalkozni úgy, hogy újra megnyitja a kárpótlási igények sorát. Azt gondoltuk, hogy az előző kormány politikáját folytatva lezárható lesz ez a folyamat, ám az Alkotmánybíróság másként döntött – fogalmazott.A kérdésre, vajon a következő két évre szóló költségvetésben lehet-e rendezni a problémát, a miniszterelnök úgy válaszolt: alaposan tanulmányozni kell a határozatot, és fel kell mérni azt is, hogy mennyi pénzről van szó.