Az Európai Alapvető Jogok Chartája és a szociális védelem

Az Európai Alapvető Jogok Chartájának elfogadása Nizza egyik sikere. A dokumentum alapja lehet egy esetleges európai alkotmánynak. Sonnevend Pál, az ELTE nemzetközi jogi tanszékének adjunktusa lapunknak elmondta, hogy ez a charta tartalmaz szociális jogokat is, például kimondja az ingyenes munkaközvetítés és az elbocsátástól való védelem jogát.A charta ötven cikkelyből álló alapjogi katalógus – magyarázta Sonnevend Pál –, amely hat fejezetre tagolódik. A fejezetek a következő címeket viselik: méltóság, szabadságok, egyenlőség, szolidaritás, állampolgári jogok és igazságszolgáltatás. Számos olyan szabadságjogot tartalmaz, amelyet a nemzeti alkotmányok és az Emberi Jogok Európai Egyezménye is garantál – ilyen például az élethez való jog vagy a személyes szabadság, a vélemény-, a vallásszabadság vagy a tulajdonhoz való jog. Emellett a charta tartalmaz szociális alapjogokat is. Ez különösen azért fontos fejlemény, mert az Európai Unió nem mindegyik tagállamának alkotmánya ismeri el ilyen jogoknak a létét. A legfontosabb példa erre Németország. Inkább a déli államok – Olaszország, Spanyolország, Portugália – azok, amelyek alkotmánya több szociális alapjogot garantál, vagy akár külön fejezetet szentel ennek a kérdésnek.A nizzai csúcson elfogadott chartában most megtalálhatók a munkaviszonnyal kapcsolatos jogok: a képzéshez való jog vagy a társadalombiztosítási szolgáltatásokhoz és a szociális segélyekhez való jog. Ez jelentős fejlemény, és egyben válasz arra a – megalapozatlan – kritikára, hogy az EU elsődlegesen a gazdasági verseny szabadságát szem előtt tartó szervezet, amelynek a szociális témakörről nincs sok mondanivalója.A chartát ünnepélyesen deklarálták, de ez még nem jár jogi kötelező erővel. Most kell elkezdődnie annak a folyamatnak, amelynek eredményeképpen ez a charta, illetve az ebben foglalt alapvető jogok valamilyen módon megjelennek az alapító szerződésekben. Ekkor fog teljes komolysággal felmerülni a kérdés: hogyan lehet a konkrét helyzetekben értelmezni ezeket a jogokat, és ezek hogyan, milyen mértékben lesznek kötelezők a tagállamoknak.– Milyen hatása lehet Magyarországon a charta elfogadásának?– Pillanatnyilag természetesen nincsen jogilag megfogható következménye Magyarországra nézve. A belépést követően attól függnek a charta magyar jogrendre gyakorolt hatásai, hogy hogyan válik ez a dokumentum az alapító szerződések részét képező jogszabállyá. Amíg azonban csak ünnepélyes deklaráció szintjén marad, addig nincs jogi kötelező ereje, és legfeljebb áttételes hatása lehet Magyarországra.– Hogyan érintheti ez a charta a mindennapi életet? Tiltakozhat például valaki, ha nincs munkája?– A munkaviszonnyal kapcsolatos jogok óvatosan vannak megfogalmazva. Elsősorban a munka szabad megválasztásának jogát garantálja a dokumentum. Emellett azonban kifejezetten kimondja az ingyenes munkaközvetítéshez való jogot, a jogtalan elbocsátástól való védelemhez való jogot, és a munkavállalókat védő követelményeket ír elő a munkakörülményekkel, a munka- és pihenőidővel kapcsolatban.Amúgy a magyar alkotmány is elismeri a munkához való jogot – mint ahogyan a művelődéshez, a szociális biztonsághoz és az egészséghez való jog is alkotmányos jog Magyarországon. Ugyanakkor a magyar alkotmánybírósági gyakorlat visszafogott ezen jogok értelmezésekor. Ezért például a munkához való jogot alapvetően a foglalkozás megválasztása szabadságaként értelmezi, a szociális alapjogokat pedig alapvetően nem alanyi jogként, hanem egyfajta államcélként értelmezi, amely alapján a magyar állam bizonyos intézményeket köteles létrehozni és működtetni – így a társadalombiztosítás intézményrendszerét és az egészségügyi hálózatot.Ebből a szempontból különösen érdekes lesz látni, hogy miként fogja értelmezni a közösségek bírósága az Európai Alapvető Jogok Chartájában megfogalmazott szociális jogokat, ha a charta jogilag kötelezővé válik, és milyen következtetéseket fog levonni a tagállamokra nézve.– Ez a charta lehetne az alapja egy közös európai alkotmánynak?– Ezt szokták mondani abból az elgondolásból, hogy egy civilizált állam alkotmányának az alapja legtöbbször az alapvető jogok garantálása. Ám hogy Európában alkotmányról tudjunk beszélni, ahhoz az szükséges, hogy Európáról mint államról beszélhessünk. Ez még távol van a realitásoktól: az Európai Unió továbbra is szuverén államok által létrehozott sajátos államok feletti szupranacionális szervezet. Alkotmányról beszélni egyfajta képes beszéd. Természetesen a charta fontos lépés az alkotmány kialakulása felé, mint ahogy a politikai unió előszelének lehet nevezni a közös valutát is, de nyilván csak akkor tudják majd elvállalni a tagok az egy állam gondolatát, ha úgy érzik, hogy kellő mértékű egység jött létre közöttük. Hasonló folyamat játszódhat le, mint a német egyesítéskor a XIX. században, hiszen az államok úgy érezték, hogy összetartoznak, ezért kiadták a kezükből a hatalmat egy újonnan létrejövő egység érdekében.– Van-e más fejleménye Nizzának, ami összefüggésben van az alapvető jogokkal?– Nagyon fontos egy olyan mechanizmus bevezetése, amely védelmet nyújt arra az esetre, ha valamelyik tagállam megsérti a szabadság, a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság elveit. Az amszterdami szerződés óta lehetőség volt arra, hogyha valamelyik tagállam az alapvető elveket megsérti, akkor tagsági jogai egy részének gyakorlását fel lehetett függeszteni, de nem volt rendelkezés arra, hogy milyen megelőző intézkedések szükségesek ilyen esetben, és mi az irányadó eljárás. A nizzai szerződés szabályozza ezt a kérdést, lehetőséget teremtve az érintett tagállamoknak álláspontjuk rugalmas kialakítására és a helyzet orvoslására, ha ilyen probléma felmerül. E mechanizmus szükségességét bizonyította Ausztria esete is: ezt az új szabályt éppen az osztrák események tanulsága miatt vezették be.