Belgrád ismét a BT-hez fordult

Goran Szvilanovics jugoszláv külügyminiszter tárgyalásokat sürget Koszovóról. Szvilanovics nem tartotta jónak, hogy a jövő év első felében általános választásokat tartsanak a tartományban. Szerinte ez prejudikálná a Koszovó végleges státusára vonatkozó döntést, mivel a szavazást nem hivatalos referendumként fognák fel. A jugoszláv diplomácia vezetője cáfolta, hogy Belgrád kérte volna a kumanovói megállapodás revízióját. A belgrádi kormány közben ismét a BT-hez fordult, miután a biztonsági erőket Koszovónál fegyveres támadások sorozata érte. Jugoszlávia azt kérte az ENSZ testületétől, hogy ismét vitassa meg a dél-szerbiai helyzetet, s hogy a nemzetközi erők tegyenek eleget a határozatból eredő kötelezettségüknek és kényszerítsék viszszavonulásra az albán fegyvereseket a koszovói határ mentén létesített biztonsági övezetből. A jugoszláv kormány a BT-nek küldött levelében figyelmeztetett a BT-határozat és a kumanovói megállapodás súlyos megszegésére.Az Amnesty International Milosevics és a többi hágai vádlott letartóztatását és kiadatását követeli Belgrádtól. A nemzetközi emberi jogi szervezet szerint az új hatalomnak kötelessége eleget tenni a nemzetközi elvárásoknak. A nemzetközi felszólításokkal egyidejűleg a Szerb Megújhodási Mozgalom (SPO) ifjúsági szervezete is hasonló követelést fogalmazott meg. A vádemelést kezdeményező SPO azonban nem a hágai bíróság elé állítatná Milosevicset, hanem Szerbiában ítélkeztetne felette. Milosevics egyébként továbbra is az Uzsicei utca 15-ben, az elnöki rezidenciában lakik, amelyet Titónak építettek, de már nem élhetett benne.Szonja Biszerko, a jugoszláviai Helsinki-bizottság elnöke szerint a politikai reformoknak még hírük sincsen Szerbiában, a parlamenti választásokat követően pedig a egyszerűen széthullik a Szerbiai Demokratikus Ellenzék (DOS). Egyetlen eredményként azt említette, hogy megszűnt az ország nemzetközi elszigeteltsége, s érkezhet a humanitárius segély. Milosevics gárdája gondoskodik Kostunica biztonságáról, de helyén maradt a vezérkari főnök és a titkosszolgálat vezetője is. Biszerko Kostunicát a nemzeti tömb részének tekinti, amely nem mondott le a nacionalista célokról.