Chilei tanácstalanság

Egy évtizeddel a diktatúra és több mint két évtizeddel a chilei titkosrendőrség vérengzései után a dél-amerikai országban még mindig vannak feltáratlan sírok, amelyekben a junta névtelen áldozatai nyugszanak, és még mindig vannak családok, amelyek eltűnt hozzátartozóikat keresik. Néhány nappal ezelőtt Santiago temetőjében nyolc, korábban eltűntnek tartott személy holttestét temették újra családtagjaik. Ezzel szinte egy időben Juan Guzmán Tapia bíró hivatalosan is vádat emelt az ellen az ember ellen, akinek kormányzása alatt a most újratemetetteket is meggyilkolták. A 85 éves Augusto Pinochetet, Chile egykor mindenható urát formálisan házi őrizetbe helyezték. Az exdiktátor számára ez nem szokatlan helyzet, hiszen 1998 októberében Londonban a brit hatóságok egyszer már megtették ezt. Hazatérte után a volt diktátor ellen több mint száz feljelentés érkezett. Az ügyben nyomozó Juan Guzmán Tapia bíró bizonyíthatónak tartja, hogy a tábornok volt az értelmi szerzője a „halálkaravánnak” nevezett leszámolásnak, amelyben hetven politikai foglyot gyilkoltak meg nem sokkal az 1973-as államcsíny után.Két éve szinte forrongott egész Chile, amikor felröppent Pinochet angliai letartóztatásának híre. Mára a helyzet megváltozott. A mostani, immár hazai őrizetbevétel után a rendőrségnek nem kellett vízágyúval feloszlatnia a tüntető tömeget. A chilei társadalom, úgy tűnik, belefáradt a Pinochet körüli viharokba, az utca látszólagos békéje azonban csak felszín. A hadsereg vezérkara – amelyben még sokan ülnek olyanok, akiknek karrierjét még Pinochet egyengette – nyugtalan. A vádemelés után néhány nappal az idén év elején hivatalba lépett elnök, Ricardo Lagos összehívta a Nemzetbiztonsági Tanácsot (Cosena). Ez a testület csak válsághelyzetekben ülésezik. Ebben részt vesznek a hadsereg vezetői is. Lagos ezzel kívánja megadni a lehetőséget a fegyveres erők parancsnokainak, hogy véleményüket hivatalosan is kifejtsék az ügyről. Lagosnak azért különleges a helyzete, mert ő Pinochet régi ellenfele, aki az 1973-ban megbuktatott Salvador Allende után Chile első baloldali elnöke. Ő még a látszatát is kerüli annak, hogy bárki is politikai bosszúra gondoljon. A kedélyeket igyekeznek nyugtatni a chilei jobboldal mérsékelt erői is. Joaquin Lavín, Santiago megválasztott polgármestere (Lagos riválisa volt az elnökválasztáson) például kijelentette: Pinochet ügye a bíróság ügye, és a politikának nem szabad beleszólnia az igazságszolgáltatás menetébe. Lavín azt is hozzátette, hogy ő Pinochet londoni letartóztatásakor is elsősorban azért követelte a tábornok hazaengedését, hogy ügyében a chilei bíróságok ítélkezhessenek. Az exdiktátornak egyébként még mindig jó esélye van arra, hogy megússza a felelősségre vonást. Ehhez csak annyi kell, hogy az orvosok kora és egészségi állapota miatt ne engedjék bíróság elé állítani. A chilei társadalomnak, a politikai elitnek és nem utolsósorban a fegyveres erőknek azonban nem ad senki sem felmentést az őszinte önvizsgálat alól.