Egyetértés a kisebbségi nyelvi chartáról

Közel egyéves intenzív, olykor az éles vitáktól sem mentes tárgyalássorozat után kedden késő este egyezség született a szlovák kormány koalíciós tanácsában a kisebbségi vagy regionális nyelvek európai chartájáról, amely megfelel a Magyar Koalíció Pártjának – jelentette be szerdai sajtóértekezletén Csáky Pál miniszterelnök-helyettes, az MKP alelnöke. A magyar politikus a részletekről nem kívánta tájékoztatni a sajtót, mert – mint mondta – a végső döntést a szlovák kormánynak kell meghoznia, amire december 20-án kerül sor, de Csáky meggyőződéssel hiszi, hogy az elért kompromisszumok olyanok, amelyek nemcsak a kormányban biztosítanak majd többségi támogatást a nemzetközi dokumentumnak, hanem a parlament is ratifikálhatja azt – várhatóan a jövő év második felében.A hosszú vitát az okozta, hogy az MKP szlovák partnerei a chartát csupán azon a szinten akarták ratifikálni, amelyet már elért Szlovákia, azaz újabb kötelezettséget nem kívántak vállalni a szlovák politikusok. A magyarok ezzel szemben az anyanyelv-használati jogbiztonság szintjét elfogadhatatlannak tartják, ezért olyan pontok ratifikálását igényelték, amelyek alapján ki kell bővíteni az életben lévő kisebbségi nyelvhasználati törvényt, s lehetővé kell tenni a kisebbségi nyelvek használatát – legalábbis regionális szinten – az államigazgatásban, a bíróságokon, a közszolgáltatásokban (például az egészségügyben), amire jelenleg a szlovák államnyelvről szóló törvény miatt nincs lehetőség. A megállapodást egyelőre az ellenzék bírálja, de ez érthető is, hiszen az áldatlan helyzetet ők teremtették 1994 és 1998 között, amikor hatalmon voltak.Nem tudni, ez a megállapodás lendített-e a kormánykoalíció szekerén, de tény, tegnap alig ötórás szavazati maraton után megszületett a szlovák parlamentben az ország 2001-es költségvetési terve. A költségvetési hiány Szlovákia önállósága óta most a legnagyobb, eléri a 38 milliárd koronát, ami a GDP négy százalékát jelenti, miközben az ország hétszázalékos inflációval és 16 százalékos munkanélküliséggel számol. A megszorító intézkedések között van az áram- és gázszolgáltatás árának további liberalizációja, a személy- és teherforgalom drágulása 15 százalékos mutatóval, illetve a lakbérek liberalizálása 45 százalékos áremeléssel.