Egyletet alapítottak a Mátra jövőjéért

Hogyan csalogathatnák a Mátrába a külföldi turistákat, és hogyan tartsák meg a hazai vendégeket? – erre a kérdésre keres választ a Gyöngyösön alakult Mátra Egylet, amelynek tagjai idegenforgalmi és vendéglátó-ipari szakemberek. A Mátra az ország harmadik legnépszerűbb üdülőterülete a főváros és a Balaton után, az itt üdülők nyolcvan százaléka a hazai középkorúakból és nyugdíjasokból tevődik össze.– A két világháború között a tehetősek körében is sikk volt a környéken – Parádon, Mátraházán – pihenni, Mátrafüreden egész villanegyed épült ekkor – mondja Mák Zoltán, a Mátra Egylet vezetője, maga is szállodaigazgató. A szakember szerint jelenleg elsősorban kispénzű honfitársaink töltenek egy-egy hétvégét a hegységben, illetve évente több százezer diák kirándul erre. Nekik kell olyan elfoglaltságot kínálni, amelynek kedvéért több időt töltenének a Mátrában. Ez nem mindig igényel nagy befektetést, inkább jobb propagandát és gondosságot, értékeink tiszteletét. Elsőként például rendbe kell hozni a turista- és kerékpárutakat. Sokan nem is tudnak a lehetőségekről: az erdei tornapályákról vagy a Mátrafüredtől a Pipis-hegyig vezető természeti tanösvényről, amely a hegység növény- és állatvilágát szemlélteti. A Mátra Egylet – összefogva az egyes települések alapítványaival – a környék vonzerejének megismertetésén is fáradozik. Idén videofilm készült Gyöngyös nevezetességeiről, amely egésznapos túraajánlatot is ad a Mátrában.Az ország legkiépítettebb hegységében, ahol már nívós szálláslehetőség is adódik, borturizmus és a téli síszezon várja a vendégeket. Létrehozták a mátraalji borutat, amely a villányi mintára működik, a falusi vendéglátást példázza. A sízés szerelmeseinek az igazi áttörés az lenne, ha megvalósulhatna az évtizedes terv, és megépülne a Mátraházát Kékestetővel összekötő libegő, amely télen sífelvonóként működhetne. Ez a mintegy hárommilliárd forintos beruházás, amely olasz, német és magyar tőkéből valósulna meg, hosszú távra megalapozná a mátrai idegenforgalom jövőjét.