Eltűnt iratok a Kime-Net Kft.-nél?

A Budapesti Rendőr-főkapitányság egyelőre nem indít eljárást a több tízmillió forintos köztartozást felhalmozó egykori MSZP-s pártvállalkozás, az azóta fantomcéggé váló Kime-Net Kft. ügyében – tájékoztatta lapunkat Dézsi Mihály, a BRFK szóvivője. Nagypál István adószakértő a vállalkozás kálváriájával kapcsolatban kifejtette: nemcsak a köztartozások, hanem fontos iratok eltüntetése is állhat a cégek fantomizálása mögött.Cégeket nem csupán azért szoktak fantomizálni, hogy a tulajdonosok megszabaduljanak a meglévő tartozásuktól, köztartozásuktól – jelentette ki lapunk megkeresésére Nagypál István adószakértő. Állítása szerint előfordulhat az is, hogy gazdasági társaságok kétes pénzmozgásait rögzítő iratokat akarnak ezzel az eljárással eltüntetni. Hozzátette ugyanakkor, hogy ilyenkor a bizonylatok a cég ügyfeleinél továbbra is fellelhetők.– A Budapesti Rendőr-főkapitányság egyelőre nem indít eljárást a Kime-Net Kft. ügyében – mondta lapunknak Dézsi Mihály, a BRFK szóvivője. Dézsi Burillák Attila APEH-szóvivő tegnapi számunkban közölt nyilatkozatára utalva kifejtette: csalás és a számviteli fegyelem megsértésének gyanúja miatt vélhetően az adónyomozók folytatnak majd eljárást. A két bűncselekményi kategóriához járulékosan okirat-hamisítás is kapcsolódhat. Ha ezt az APEH megállapítja, elképzelhető, hogy a rendőrség is lépéseket tesz majd – tudatta Dézsi Mihály.Mint ismeretes, hétfői riportunkban arról számoltunk be, hogy fantomcéggé vált az egykor MSZP-tulajdonú Kime-Net Kft. A társaságnál több tízmilliós tartozás keletkezett nem sokkal azután, hogy Hatzigiannisz Hrisztosz görög állampolgár öt éve egyetlen forintért megvásárolta, majd székhelyét egy harmadik kerületi általános iskolába helyezte át. A közelmúltban elrendelték a kft. felszámolását, mert a cégbíróság számára egyértelművé vált, hogy a görög cégtulajdonos nem érhető el, és kötelezettségeit nem teljesítette.A Magyar Hírlap tegnapi számában közölte: Máté László blöffnek nevezte hétfői írásunkat. Lapunk megkeresésére a volt pártpénztárnok ezzel szemben leszögezte: a Kime-Net Kft. történetéhez nincs mit hozzáfűznie. Az azonban szerinte tévedés, hogy a Kossuth Befektetési Rt. a Budai Hengermalomból eltűnt postabankos milliárdok egyik célállomása volt. Tény ugyanakkor, hogy a Postabank két vállalkozása 1997 decemberében Princz Gábor személyes utasítására háromszázmillió forintért kivásárolta Máté László gyakorlatilag értéktelen, ötvenszázalékos, harmincmillió forint névértékű tulajdonrészét a Budai Hengermalom Rt.-ből. A cég már akkoriban sem tudta teljesíteni a Postabank felé fennálló 2,73 milliárd forintos kötelezettségét. E kivásárlási ügylet apropóján a Heti Világgazdaság 1998. január 24-én tényként állította: „A Máté-részből 20 millió forintnyi a búzaforgalmazással foglalkozó Rodexco Általános Kereskedelmi Kft.-hez, 10 milliónyi a Royal Sütöde Kft.-hez került. A titokként kezelt vételár egy részéből Máté februárban emeli holdingcége, a Kossuth Befektetési Rt. alaptőkéjét.” Ez az állítás a Napi Magyarország 1999. szeptemberi tényfeltáró riportjában is szerepel. Máté egyik ízben sem kért helyreigazítást.