Erkölcshatáron túliak

Nem tudom, hogy Eörsi Mátyás szabad demokrata képviselő a marosvásárhelyi magyar hallgatóság előtt is ugyanúgy fogalmazta volna-e meg véleményét, mint a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) ülése közben az újságíróknak. Mondandójának lényege röviden úgy hangzott: ő a magyarországi magyarok, adófizetők érdekeit is védelmezi, nem csak a határon túliakét. Azaz mások (az Orbán-kormány) nem ezt teszik. Négy éven keresztül jól ismert populista érvelés volt ez, Horn Gyula nyomatékosan tízmillió magyar miniszterelnökeként mutatkozott be, és egy kormányzati cikluson keresztül az is maradt. Tudjuk, a politikai színtéren szavazatokért megy a harc, mégis kellene léteznie egy erkölcsi határvonalnak. Voksszerzés céljából szembeállítani egymással anyaországi és határon túli magyart a lehető legerkölcstelenebb politizálás. Ellenzéki politikusok a Máért-ülés második napján minden eszközt bevetettek azért, hogy ne lehessen kormányzati sikerként emlegetni azt a formálódóban lévő, precedens nélküli, határon túliakról szóló jogszabályt, amely a maga hiányosságaival együtt történelmet ír.Etnobiznisz, etnokorrupció – ezek a manipulációra, lejáratásra kitalált megfoghatatlan fogalmak röpködtek csütörtökön a szocialista és szabad demokrata szájakból. A nyilatkozatok inkább a sajtónak, s így a magyarországi közvéleménynek szóltak, odabent, a teremben már visszafogottabb megfogalmazásokat hallhattak a határon túli magyar szervezetek legitim vezetői az ellenzéki pártoktól. A tanácskozáson jelen lévő Tőkés László például lapunk munkatársától hallott először az etnokorrupció kifejezésről a sajtótájékoztatón, holott az ellenzéki politikusok folyosói nyilatkozataikban a média számára közismertté tették a nehezen körülírható szavakat.Az ellenzéki akadékoskodások végül alig látszottak meg a közös zárónyilatkozaton; annak elvetését már egyetlen politikus sem tartotta célszerűnek. A szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvénytervezet normaszövege értelmében magyar igazolványt kapnának a határon túliak, ez az okmány pedig oktatási, egészségügyi és egyéb kedvezményekre jogosítaná fel a igazolvány tulajdonosát. A jogszabály lehetőséget kínálna az anyaországba történő akadálytalan beutazáshoz Magyarország uniós csatlakozását követően is.A Máért harmadik ülésén tapasztaltak alapján a parlamenti konszenzus kialakítása a törvény elfogadásakor távolról sem lesz zökkenőmentes. Ugyanakkor a magyar–magyar párbeszéd intézményesített fórumán ismételten kiderült, hogy azok, akik a készülő jogszabály jogalanyainak érdekeit képviselik, vagyis a határon túli magyar szervezetek vezetői egyhangúlag támogatják tervezetet. Így nem a kormánykoalíciós pártokat fogja majd terhelni a felelősség, ha úgy alakul, hogy az Országgyűlésben mégsem lesz politikai konszenzus a jogszabály elfogadásakor. Feles törvényről lévén szó, nem férhet kétség annak megszületéséhez, és ez megnyugtató lehet minden nemzetben gondolkodó magyarnak, határon innen és túl.