„Fél állampolgárság” a határon túliaknak

Magyarországtól is kapnak egy „fél állampolgárságot” azok a határon túliak, akik a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvény jogalanyai lesznek. A határon túli magyar szervezetek vezetőinek a kérésére a jogszabály a határátlépés és az anyaországban való tartózkodás problémájára is vá-laszt kíván adni. Egyelőre még nem lehet tudni, pontosan mi lesz an-nak az igazolványnak a neve, amellyel a kerettörvény jogalanyai rendelkeznek majd, ezt is a december 13–14-én ülésező Magyar Állandó Értekezlet (Máért) határozza meg – nyilatkozta lapunknak Németh Zsolt külügyi államtitkár.Nem azt kell eldönteni, hogy ki a magyar, hanem azt: ki lehet jogalanya ennek a törvénynek – hangsúlyozta Németh Zsolt. A magyar állampolgárságúak és az állandó magyar tartózkodási engedélyért folyamodók nem kaphatnak magyar igazolványt, ezt azoknak fogják kiállítani, akik egy határon túli magyar szervezet ajánlását követően zöld utat kapnak. Pillanatnyilag még nem tudni, hogy melyek lesznek a felhatalmazott határon túli magyar szervezetek, erre a Máért következő ülésen lehet majd javaslatokat tenni – ecsetelte az államtitkár. Hozzátette, a magyar–magyar csúcsnak kell megszabnia azt is, hogy milyen szempontok alapján adható ki az igazolvány, a kiindulópontnak azonban mindenképpen az identitásválasztás szabadsága alapelvnek kell lennie.Németh Zsolt szerint a magyar nyelvtudás, a magyar oktatási képzésben való részvétel, valamint a magyar egyházi nyilvántartás olyan további szempontok lehetnek, amelyek megkönnyíthetik a döntést, s adott esetben az is meghatározó lehet, hogy az illető házastársának van-e már ilyen igazolványa. A határon túli szervezet ajánlása azonban nem lesz elégséges feltétele a jogalanyiságnak, a magyarországi hatóságnak további – például idegenrendészeti – nemzetbiztonsági aspektusokat meg kell vizsgálnia.„A kettős állampolgárság elutasítása a legfontosabb közös nevezője azoknak a javaslatoknak – nevezhetjük őket státustörvénynek, kedvezménytörvénynek, külhoni állampolgárságnak –, amelyek különféle jogokat és kedvezményeket nyújtanának a határon túli magyaroknak” – fogalmazott az államtitkár. Hangsúlyozta, az Orbán-kormány a maga részéről készen áll arra, hogy a kettős állampolgársággal kapcsolatos gondolkodásban partner legyen. Figyelembe kell azonban venni, hogy a szomszédos országok törvényei tiltják a kettős állampolgárság intézményét, vagy hátrányosan különböztetik meg az ezzel rendelkezőket. „Amennyiben a magyar nemzetpolitika ebbe az irányba haladna, feltehetőleg elutasító magatartású szomszédos államokkal találnánk magunkat szemben, s ez kiszolgáltatottá tenné az ott élő magyarokat is, nem beszélve arról, hogy nemzetközi visszhangja sem lenne feltétlenül pozitív. Mérlegelendő ugyanakkor az is: míg Magyarország jó eséllyel pályázik az uniós csatlakozásra, addig meglehet, hogy az integráció során kissé lemaradnak azok a szomszédos országok, ahol nagy számban élnek magyarok. A kettős állampolgárság bevezetése egy ilyen időszakban kiszámíthatatlan migrációs hatást válthatna ki. Magyarország pedig nem vállalhatja magára, hogy hozzájáruljon a magyarok lakta területek látványos kiüresedéséhez” – szögezte le Németh Zsolt.Ha kettős állampolgárságot nem is, de „másfelet” kaphatnak a határon túliak, hiszen megőrizve saját állampolgárságukat, még Magyarországtól is elnyerhetnek egy felet, mutatott rá az államtitkár. A határon túli magyar szervezetek vezetőivel nemrég megejtett egyeztetésen egyébként eldöntötték, hogy a kerettörvénybe a kedvezmények lehető legtágabb körét kell beleépíteni. A magyar kormány a Máért üléséig még egyszer átdolgozza a normaszöveget, és olyan problémákra is megpróbál választ adni, amelyek eredetileg nem szerepeltek szándékai között, ilyen például a határátlépés és a Magyarországon való tartózkodás kérdése. Németh Zsolt kifejtette, hogy hazánk uniós csatlakozásáig nem készül vízumkényszert bevezetni a szomszédos országokra nézve, s ha Magyarország ma lépne be az Európai Unióba, akkor a ma érvényben lévő uniós szabályozás szerint többéves, többszöri beutazásra és munkavállalásra is jogosító díjtalan vízumot kaphatnának az igazolvánnyal rendelkezők. A jövő héten ülésező Máért tehát a konkrét normaszöveg birtokában tárgyal majd, s amennyiben komolyabb nézeteltérések nélkül elfogadják az elkészített törvénytervezetet, akkor ezt akár a soron következő valamelyik kormányülésen jóvá is hagyhatják. Németh fontosnak tartja, hogy a jövő év első felének a jogalkotási tervében szerepel ennek a törvénynek a parlamenti vitája, ami azt jelenti, 2002. január elsejétől hatályba léphet a jogszabály. Ennek költségvetési vonzata megközelítőleg ötmilliárd forintra tehető, az anyagi források függvényében ez az öszszeg természetesen megváltozhat. A magyar–magyar csúcstalálkozó sikeressége érdekében a kormány mind a parlamenti pártokkal, mind a diplomáciai testületekkel még egyeztetni kíván. „A Máért már bebizonyította, kiállja az idő próbáját, a jövőben már csak arról kell eszmét cserélnünk, hogy ezt az intézményesített magyar–magyar kapcsolattartást miként lehet erősíteni és újabb feladatokat rábízni” – hangsúlyozta a Külügyminisztérium politikai államtitkára.