Fél életét lóháton tölti

Lóska János neve eredményes és egyöntetű kisbéri félvér tenyészete révén közismert a magyar lovas társadalomban. Azt már kevesebben tudják, milyen kalandos és áldozatos életpálya áll a javakorabeli lótenyésztő szakember mögött, aki kitartó állataival a hosszú – általában egyhetes – lovas túrák szervezésében piacvezető az országban. Amikor a nagy titokról faggattuk, végtelenül egyszerű és logikus a választ adott.– Másfél évtizede vagyok a pályán, s hamar rájöttem: a lovas turisztika hasznát az utakat értékesítő irodák fölözik le. Amint a társasági törvény lehetővé tette, létrehoztunk egy magyar–német kft.-t. Ebben a kisebbségi tulajdonos egy, a lovas turizmusra szakosodott német utazási cég. Semmi rejtélyt ne keressen tehát, hiszen képletem a következő: saját értékesítés, saját tenyésztés, saját belovaglás, saját túravezetés.Beszélgetésünk során fény derült például arra is, hogy a korábban lovait és önmagát a militaryben – összetett lovassportban – is sikeresen kipróbáló Lóska János fél életét a nyeregben tölti. Évente 20-26 egyhetes túrát vezet, zömében német lovasoknak. Közülük talán a Zemplénben zajló Rákóczi-lovastúra a legismertebb, de újabban előszeretettel léptetnek, ügetnek és vágtáznak a Bodrogközben is. Naponta 4-5 órás lovaglással, két részletben 35-45 kilométert tesznek meg, közben lónak és lovasnak kiadós pihenőt, pikniket tartanak. Ilyenkor a lovakat alaposan leápolják, átnyergelik, mert a nyugatiak e téren nem díjazzák a nomád viszonyokat.Apropó! A nyergelés. Fontosabb, mint azt gondolnánk, hiszen a nagy távolságokra alkalmatlan nyergek (netán kevésbé képzett súlyos egyének terhével) feltörik a négylábúak marját vagy hátát. Ami a gyógyulás idejét is beszámítva akár egy teljes nyári szezon kiesését jelentheti. Ezért olyan speciális nyergeket használnak, amelyek a lovasoknak is kényelmesek, s mivel hosszított párnázatúak és markamrájuk is kellően magasított, nem kínozzák a sporttársakat sem.Még a nyergelésnél is fontosabb azonban a kommunikáció, esetükben az idegennyelv-tudás. Lóska János az angolt, felesége, Pálffy Andrea a franciát ismeri, míg lovas idegenvezetőjük, Jókai Márta anyanyelvi szinten beszél németül, s ha kell, angolul vagy hollandul vált szót vendégeikkel.A nógrádi lankák között formálódik még néhány elképzelés: a terepen igazán profi módon lovagolni kívánóknak militarykurzusokat szerveznek, de tervezik az alapfokú lovastudást már valahol megszerzett iskolás gyermekek magasabb fokú képzését is. Fedeles lovardájukban az időjárástól függetlenül exkluzív klubot működtetnek – amelynek életre hívásában sokat segített az Észak-magyarországi Regionális Idegenforgalmi Bizottság –, ahol állandó tagsági díj fejében hódolhatnak szenvedélyüknek a lovak szerelmesei.