Gótika messziről nézve

A középkori építészet egyik legszebb alkotása, a Sainte-Chapelle 1246-ban felszentelt fölső templomának képe szerepel a Vince Kiadó gondozásában megjelent Gótikus stílus című könyv borítóján. A szinte anyagtalan, karcsú, égiek és földiek között kapcsolatot teremtő építmény és a berendezés nem csak az utókor emberét nyűgözi le. Elragadtatással nyilatkozott róla Jean de Jandun teológus is 1323-ban: „A festmények válogatott színei, a szobrok pompás aranyozása, a vörösesen csillogó ablakok áttetsző ragyogása, az oltárok különlegesen szép borításai, a szent ereklyék csodatévő ereje, az ereklyetartók díszei, csillogó drágakövei olyan valószínűtlen szépséget kölcsönöznek az imádság ezen házának, hogy aki ide belép, azt hiheti, hogy a mennyekbe ragadtatott, és a Paradicsom egyik legszebb részébe érkezett.”A kápolna építtetőjének, IX. Lajos francia királynak a célja épp ennek az érzésnek a felkeltése volt, hiszen a rekordidő alatt, szokatlanul nagy költséggel emelt kápolnát a kereszténység egyik legfontosabb ereklyéje, Krisztus töviskoronája számára építtette. Egyrészt afféle óriási ereklyetartó volt maga a templom is, másrészt a mennyei Jeruzsálem, sőt az eredendő bűn előtti világ modellje. Mégpedig olyan modell, amelynek anyagai, felépítése azt is kétségtelenné tették, hogy az üdvözülés útját kereső földi halandó maga is része lehet ennek a mennyei tökéletességnek.Ezt a tökéletességet, a mennyei világ felé vezető utat kereste a gótikus építészet első nagy alkotását létrehozó Suger apát, a Párizstól alig néhány kilométerre fekvő Saint-Denis-székesegyház átépítője is. Az égi fényt, amely nemcsak az üvegablakokon át sugárzik, hanem a gótika legkülönbözőbb műfajokat képviselő alkotásaiból is a katedrálisoktól a plébániatemplomokig, a szobroktól az ötvösmunkákig, a freskóktól a kódexekig. E sugárzás titkát, természetrajzát segít megfejteni a Vince Kiadó művészettörténeti sorozatának legújabb darabja. Az eredetileg a német Könemann kiadónál 1998-ban megjelent mű a romantikát, a reneszánszt és a barokkot tárgyaló kötetek után látott napvilágot magyarul is, teljessé téve a X–XVIII. századi európai művészet képét.Több mint ötszáz nagyalakú oldal, tucatnyi szerző, tizenkilenc fejezet, több száz színes fotó, rajzok, irodalomjegyzék, név- és helymutató található benne. Nyilvánvaló, hogy akár a sorozat korábbi darabjait, ezt sem regényként kell olvasni, bár olykor nemcsak a kivételesen szép képanyag ösztönzi az érdeklődőt a tovább- vagy éppen visszalapozásra, hanem a tanulmányokban felvetődő új szempontok, összefüggések láncolata is. Hiszen már az alapkérdésre – hogyan, miért jött létre a gótikus művészet? – is több részfelelet adja meg a választ: az 1000–1200 közötti európai népességgyarapodás, a városok növekedése, gazdagodása éppúgy szerepet játszott kibontakozásában, mint a városi értelmiség és a kolostori szellemi műhelyek párbeszéde vagy éppen a szigorúan szakmainak nevezhető építészeti alapfeltételek. Amilyen izgalmas azonban, hogy hogyan alakult ki az Európa művészetét három és fél évszázadon át meghatározó, legegységesebbnek nevezhető korstílus, olyan összetett kérdés az is, hogy milyen sajátosan fejlődött, alakult, miközben első megjelenésétől – Ile-de-France területén – eljutott a keresztény Európa legtávolabbi szegletéig. Mi történt, míg a korai szakasz román stílushoz kötődő, tömör alakzatai a kései gótika lángoló formáivá váltak, hogy azután átadják helyüket az új stílusnak, a reneszánsznak, vagy azt túlélve formálódjanak még a XVIII. században is.A közép-európai olvasóban persze hiányérzetet is kelthet a kötet, hiszen az erdélyi, felvidéki gótikus templomokról éppúgy nincs szó benne, mint a Kárpát-medence templomaiban állt szárnyas oltárokról. Noha a szerzők hangsúlyozzák, hogy Európában a gótika legkeletibb területe a Kárpátok íve, a leírással csak Prágáig, Krakkóig jutnak, a magyarországi gótikát illetően megelégednek egy általánosságban fogalmazott fél mondattal. Némi vigasz, hogy a könyv utolsó lapjain, a gótikus ötvösség remekei között mégis találkozunk magyar vonatkozású emlékkel. A Marburgban őrzött nagyméretű, építményszerűen kialakított szekrény Szent Erzsébet ereklyéi számára készült, formájával, Krisztus, az apostolok alakjával, a jámbor, önfeláldozó életet ábrázoló jeleneteivel ugyanazt a teljesség iránti vágyat, az ég és a földi világ egységét fogalmazza meg, mint a gótika legnagyobb alkotásai. (Gótikus stílus – építészet, szobrászat, festészet. Vince Kiadó, Budapest, 2000. Ára: 1200 forint)