Igény a kemény kézre

A összecsapások elhúzódása hatott az izraeli kabinetre. A kormány összeomlott, egykori harcostársak fordultak el egymástól, önjelölt vezetők új utakat keresnek a béke felé, miközben politikai ellenfeleiket ellenségnek titulálják. A nagy kérdés – hogy ki fog kormányt alakítani a jövő februári, előrehozott választásokon – még nyitott.A legutóbbi közvélemény-kutatások azt támasztják alá, hogy az Ehud Barak nevével fémjelzett politika kudarcot vallott, az ellenzéki Likud toronymagasan vezet a népszerűségi listán. Izrael – mint véres történelme során annyiszor – ismét háborúba keveredett, és mivel egy esetleges vereség az állam megszűnéséhez is vezethet, aligha engedheti meg magának, hogy veszítsen. Győzni pedig – sokak szerint – csak olyan kemény fellépéssel tudnak, amilyet a Likud, Izrael legnagyobb jobboldali politikai ereje ígér. A békefolyamat felélesztésére még vannak próbálkozások, valójában azonban nem látszik a kiút a válságból. A békefolyamat összeomlott, mint azt korábban több izraeli politikus is kijelentette, és a legfontosabb probléma látszólag nem a folyamat újraindítása, hanem a politikai ellenfelek lejáratása. Az új választások kiírása óta a harc leginkább a törvényhozásban zajlik, az utcán dúló, mindennapos összetűzések már megszokottá váltak.Miután Barak lemondott a miniszterelnöki posztról, az elemzések Likud párt térnyeréséről és Benjamin Netanjahu exkormányfő visszatéréséről szóltak. Az ország „Bibijeként” emlegetett rendkívül népszerű politikus viszont hosszas gondolkodás után visszautasította a miniszterelnöki jelölést. Nem kíván a szétforgácsolódott knesszet élére állni, hogy feszültséglevezető szelep legyen a frakciók között – hangoztatta, és a nagy lehetőséget inkább a párt elnökének, Ariel Saronnak ajánlotta. A 72 éves politikusnak feltehetően ez lehet az utolsó lehetősége a kiugrásra. Saron rendkívül sikeres katonai karriert tudhat maga mögött. Az ő vezetésével vonultak be az izraeli csapatok 1982-ben Dél-Libanonba. A háború után Saront tömeges kivégzésekkel, a menekülttáborok lakóinak kínzásával vádolták. Ma is az egyik „legkeményebb” politikusként emlegetik Izraelben.Izrael politikai doyenje, Simon Peresz is fontolóra vette a választásokon való indulást. Ugyanakkor azt talán ő maga is tudja, hogy hatalmas tapasztalata, nemzetközi elismertsége ellenére is gyakorlatilag esélytelen a megméretésen. A békepolitika követése a mostani helyzetben ugyanis a politikai öngyilkossággal egyenlő a Vörös-tenger partján. A közvélemény a kemény katonai fellépést tartja az egyetlen hatékony megoldásnak a vérontás megállítására. Így aztán a keménykezű Saron máris nyeregben érezheti magát.