Iliescuék páholyban

Úgy döntött a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, hogy nem nyújt egyéves parlamenti támogatást a politikailag egyszínű, kisebbségi Nastase-kormánynak, az államfőválasztás második fordulójában viszont Ion Iliescu támogatására szólítja szavazóit. A döntés nem volt meglepő, hiszen a múlt vasárnapi szavazás során kialakult erőviszonyok ismeretében az RMDSZ vezető politikusai többször is úgy nyilatkoztak, hogy a magyar érdekvédelmi szervezet ellenzéki szerepre készül, ugyanakkor a szélsőséges Vadim Tudor legyőzése minden erdélyi magyar érdeke. A másik két demokratikus ellenzéki párt egyelőre csak arra tett ígéretet, hogy támogatja a Nastase-kabinet beiktatását, illetve Ion Iliescut az elnökválasztás döntő fordulójában.A Szociális Demokrácia Romániai Pártjának (PDSR) a demokratikus ellenzék irányába tett ajánlata elsősorban Európának szólt, politikai nyitottságát bizonyítandó. Iliescuék rendkívül rosszul állnak a külföldi megítélés terén, így az elkövetkező hónapokban vélhetően olyan lépésekre lehet számítani az új bukaresti vezetés részéről, amely némileg javíthat az igencsak megtépázott imázson. Ezt jelzi a tervezett kormánylista is. Nem véletlen, hogy a külügyminiszteri posztra Románia washingtoni nagykövetét kérték fel, a pénzügyminiszter pedig várhatóan az a Mihai Tanasescu lesz, aki jelenleg Bukarest képviselője a Világbanknál.Iliescuék nyugati megítélésének egyébként a Nagy-Románia Párt tette a legnagyobb szívességet, hiszen a szélsőséges formációhoz képest az exállamfő pártja máris eurokonformnak látszik. De nem csak ezért jött kapóra a PDSR-nek Vadim Tudorék előretörése. Amikor Iliescu pártjának vezetősége úgy döntött, vállalja a kisebbségi kormányzást, nyilván tudatában volt annak, hogy ezt hosszú távon is zökkenőmentesen teheti. A gazdasági reformtörvények, az európai integrációt elősegítő jogszabályok elfogadásánál ugyanis – bármiféle írásos vagy szóbeli megállapodás nélkül – számíthat a liberálisokra, a Petre Roman irányította demokratákra és az RMDSZ-re, hiszen nekik a legkevésbé érdekük a reformfolyamat lassítása. Ha pedig olyan jogszabályokról lesz szó, amelyek nem összeegyeztethetők a demokratikus ellenzék elveivel, az integrációs törekvésekkel – és félő, hogy lesznek ilyenek – mindig ott lesz tettre készen az a Nagy-Románia Párt, amely retorikájában ugyan élesen Iliescu-ellenes, de a gyakorlati politikában hűséges támogatója mindenfajta visszarendeződési tendenciának. Másfelől, a három demokratikus ellenzéki pártnak nem érdeke megbuktatni a Nastase-kabinetet, hiszen az előrehozott választások még legalább három éven keresztül – addig, amíg az életszínvonal nem mutat némi emelkedő tendenciát – csakis a populizmusban legyőzhetetlen Nagy-Románia Pártnak kedveznek. Ebben a politikai környezetben az RMDSZ csak magára számíthat, de véleménye várhatóan nagyobb súllyal bír majd Brüsszelben, mint az előző négy évben.Az elkövetkező időszakban az egyetlen reménysugarat Romániának egy européer PDSR-kabinet jelenti. És ez a reménysugár, ismerve Iliescu pártjának korrupciós múltját és jelenét, igencsak vékonyka.