Kell a felsőfokú nyelvtudás

A honvédelmi és az oktatási miniszter állásfoglalását kérte Gönczöl Katalin, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa – értesült a Magyar Nemzet. Az ombudsmanhoz beadott panasz szerint: a nemzetvédelmi egyetemen – egy új rendelet alapján – felsőfokú nyelvvizsgát kérnek a diplomához, holott ezt a követelményt nem írták elő a felvételi idején.Jogszerű-e utólag, a felvételit követően úgy változtatni az oklevél megszerzésének feltételein, hogy ahhoz már nem közép-, hanem felsőfokú nyelvvizsga szükséges? E kérdéssel és egyben panasszal fordult az országgyűlési biztoshoz a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem (ZMNE) hallgatója. A beadvány szerint a hallgatók csaknem felének középfokú nyelvvizsgája sincs, ezért a tanulmányok hátralevő idejében a felsőfokú nyelvvizsga megszerzése szinte lehetetlen. Az ügyben vizsgálatot indított az ombudsman, kérve a két érintett tárca véleményét.A honvédelmi miniszter úgy tájékoztatta az ombudsmant, hogy a kormányrendelet értelmében a szigorúbb idegennyelvi követelményeket 2000. szeptember 1-je után kell alkalmazni, a jogszabály tehát az 1998-ban felvett évfolyamra is vonatkozik. Ugyanakkor – a tárca álláspontjával szemben – a ZMNE más jogértelmezést fogadott el, amely szerint a hatályba lépés felmenő rendszerű, így az érintett évfolyamra a kormányrendelet nem vonatkozik.Az oktatási miniszter az ügyben leszögezte, hogy a katonai felsőoktatásban jogosan kérik a felsőfokú nyelvvizsga meglétét. A jogszabály a rendelkezések hatályba lépésekor külön meghatározta, hogy a nyelvi követelményeket mikortól kell alkalmazni. Így annak ellenére, hogy a felvételi idején ez még nem volt követelmény, 2000. január 1-jétől már az.A Honvédelmi Minisztérium nem kívánja a rendelet módosítását kezdeményezni – szögezte le a tárca vezetője az országgyűlési biztoshoz írt levelében. Ennek indoka, hogy a ZMNE-nek a többi felsőoktatási intézményhez képest többletkötelezettségei vannak a hallgatók vonatkozásában. A civil felsőoktatási intézmények ugyanis a diákok sorsáért csak a képzés idején felelősek, ezt követően azonban a végzett hallgatók munkába állása, vagy esetleges munkanélkülisége – a miniszter megfogalmazása szerint – irreleváns a számukra. A katonai felsőoktatás célja a felkészítés a magasabb katonai beosztás ellátására. Hazánk NATO-csatlakozása miatt is különös hangsúlyt kell helyezni az együttműködési készséget biztosító nyelvismeretre. Mindezekre tekintettel a jogbiztonságsértőnek tűnő rendelkezés az érintettek szakmai előmenetelét szolgálja – állítja a HM.Gönczöl Katalin álláspontja szerint a jogszabály alkotmányellenességét nem az országgyűlési biztos, hanem az Alkotmánybíróság jogosult eldönteni. Ugyanakkor az ombudsman felhívta a figyelmet: a jogalkalmazással kapcsolatos ellentmondó tájékoztatások bizonytalanságot okoztak. Ezért indokolt, hogy a honvédelmi és az oktatási tárca egyeztesse álláspontját, és működjön együtt a rendezésben.