Magyar diákok Franciaországban

Tizennégy országból delegált nyolcvanegynéhány franciául jól beszélő diák – az Irány Franciaország 2000 címmel meghirdetett verseny győztesei – járt Párizsban és Strasbourgban, hogy ismerkedjenaz országgal és az Európai Unió intézményeivel. Magyarországról hatan utazhattak.Barangolás Párizs központjában. Fogadás minisztériumokban: külügy, ifjúsági ügyek. Látogatás a méltóságteljes Hotel de Ville-ben, azaz a párizsi városházán. A megújult Pompidou Központ, avagy a Beaubourg. Este sétahajókázás a Szajnán. Másnap a jövő század Párizsa: a Défense negyed és a francia főváros történelmi tengelyébe épült hipermodern diadalív, az Arche. Versailles – a kastély és a park. Ez eddig kötelező turistalátványosság. Azaz majdnem. Mert a Défense nem csak sétahely volt. Ott tanulni is kellett: előadásokat hallgatni az Európai Unióról, ifjúsági programokról, diákcserékről. Ami ezután jött, ennek volt a folytatása: Strasbourg, Európai Parlament. Találkozás az elnökasszonnyal, diplomatákkal, képviselőkkel. Majd újra lazítás: Párizs, föl az Eiffel-toronyba, sajtófogadás ég és föld között lebegve. A Parc de la Villette, a tudomány városa és az óriás csodamozi, a Géode.A verseny magyarországi szervezői – a francia nagykövetség kulturális osztálya, a Francia Intézet és a Francia–Magyar Ifjúsági Alapítvány – úgy döntöttek, hogy két fordulóban választják ki a franciául legjobban tudókat a kétnyelvű gimnáziumok diákjai közül. Az országos középiskolai tanulmányi verseny volt az első forduló. A Francia Intézetben lebonyolított másodikra azok mehettek, akik az OKTV-n a legjobb eredményt érték el francia nyelvből. Közülük is a hat legjobbat szigorú zsűri választotta ki. Mindnyájan irigylésre méltóan beszélik Frankhon nyelvét. Meggyőződhettünk róla a budapesti Francia Intézetben, ahol tanáraikkal együtt találkoztunk velük. Szereplésük azt is bebizonyította, hogy a kétnyelvű gimnáziumok megtartásának fontosságához aligha férhet kétség. Magas szintű nyelvtudással bocsátanak ki innen olyan diákokat, akik később a legkülönbözőbb szakterületeken tudják hasznosítani ezt a tudást. (Szó sincs arról, hogy mindnyájan bölcsésznek mennének, francia szakra.) S ez így van jól.A hat magyarországi nyertes: Veres Franciska és Kruzslicz Péter (Ságvári Endre Gimnázium, Szeged, felkészítő tanár: Kanitz József, a francia szekció vezetője: Kiss Dezső); Mezei Marianna (Petőfi Sándor Gimnázium, Aszód, felkészítő tanár: Paksi Erzsébet, szekcióvezető: Márton Ildikó); Jármai Dániel (Mikszáth Kálmán Gimnázium, Pásztó, felkészítő tanár: Herczeg Ilona, szekcióvezető: M. Bottyán Zoltán); Kováts Zsófia (Kisfaludy Károly Gimnázium, Mohács, felkészítő tanár: Cserdi András, szekcióvezető: Papa Sándor); Vraskó Bernadett (Kölcsey Ferenc Gimnázium, Budapest, felkészítő tanár: Makk Katalin, szekcióvezető: Fazekas Csaba).A verseny és a jutalomutazás nem titkolt célja az volt, hogy a tizenéveseket közelebbről megismertessék az Európai Unióval. A különböző országokból érkezők nyelvtudása is eltérő volt, de mégis közös nyelvet beszéltek, és tökéletesen értették egymást. A beszámolókból kiderült: minden szép volt, jó volt, de a legjobb az volt, hogy sokan lehettek együtt sok országból. Érdekesnek és hízelgőnek tartották persze a diákok azt is, hogy mindenütt komolyan vették őket, magas rangú tisztségviselőkkel, diplomatákkal társaloghattak. De a legtöbbet abból tanulták – mondták –, amit a beszélgetések során egymástól megtudtak.A budapesti francia nagykövetség egyik diplomatája az intézetbeli találkozón arról kérdezte a diákokat, tudatában vannak-e annak is, hogy Magyarország nemcsak törekszik az Európai Unióba, hanem vonzza is az onnan érkezőket. A Franciaországból, Belgiumból hozzánk elszegődő tanárok például kivétel nélkül mindnyájan maradni akarnak az első itt töltött év után. Amit a jelen lévő négy fiatal belga lektor rögtön meg is erősített. Emberileg nagy élmény, amit itt átélnek – mondták –, olyannyira, hogy ha majd hazamennek, nem biztos, hogy ott is tanítani akarnak, mert az, amit itt elkezdtek, ott így nem folytatható. Soha rosszabb országképet!