Malév-jövőkép: csatlakozás előtt stabilizáció

A privatizáció előtt álló Malév Rt. élére Antal Erzsébetet nevezte ki a múlt hónap végén a nemzeti légitársaság igazgatósága. A vezérigazgatót azzal a feladattal bízták meg, hogy stabilizálja a Malév gazdasági helyzetét, irányítsa a társaságot a privatizáció folyamatában, és vezetésével hozzák kedvező helyzetbe a légitársaságot a szövetségi csatlakozáshoz. A Malév Rt. igazgatósága a hét elején fogadta el a társaság rövid távú szolgáltatásfejlesztési programját, amelynek célja a piaci pozíciók erősítése és a nemzetközi felzárkózás. Antal Erzsébet szerint a társaság hatékony működésének záloga, hogy a szolgáltatásokat a piac és az utasok igényeihez mérten alakítsák. Az új igazgatóval beszélgettünk.Idén veszteséggel zárja az évet a Malév, ennek indokául leginkább a magas üzemanyagköltségeket hozzák fel. Tény, hogy nagyon sokat fizetnek a kerozinért, de más légitársaságoknak is ugyanezzel a problémával kell szembesülniük, ennek ellenére nyereségesen működnek.– Kivétel nélkül minden légitársaságot rendkívüli módon megterhelnek az üzemanyagárak drasztikus emelkedéséből fakadó veszteségek. Annyi a különbség, hogy a nagy légitársaságok, illetve a szövetségi rendszerek számára – pusztán méretükből és piaci helyzetükből adódóan – jobbak a feltételek a veszteségek ellensúlyozására. A Malév meglehetősen ellentmondásos helyzetben végzi mindennapi feladatát, ugyanis amíg az európai átlagot meghaladó folyamatos utasszámbővülést érünk el, szembesülnünk kell a kerozin egyre növekvő árával. Tavaly 95 dollárt fizettünk a kerozin tonnájáért, jelenleg 340 dollárt. Ezt kigazdálkodni képtelenség. A gondokat tetézi, hogy az üzemanyagért és a gépek bérletéért a Malév dollárban fizet, a repülőjegyeket pedig nagyrészt euróért értékesíti. A dollár erősödése és az euró gyengélkedése további jelentős többletköltséget okoz légitársaságunknak.– A Malév flottájából jelenleg hány gép képezi a társaság tulajdonát; a bérelt járművekért mennyit fizet az rt.?– Az éves lízingköltségünk tizennyolcmilliárd forint, ami gépekre lebontva annyit jelent, hogy a repülőgépek beszerzési árának hozzávetőleg egy százalékát fizetjük a bérletre. A Malév Boeing- és Fokker-flottája körülbelül hatszázmillió dollár értékű. A légitársaság jelenleg hat Fokker–70-est, tizenegy Boeing– 737-300/400/500-ast, három Boeing–767-200/300-ast és öt TU–154-est üzemeltet. A kettő 767-200-as repülőgépért és a Tupoljevekért nem fizet bérleti díjat, s a TU–154-es gépeket jövő márciusban eladjuk.– Mikor érkeznek az új gépek a Tupoljevek helyett?– Jövő év első felében egy Boeing–737-300-as és három Boeing–737-400-as repülőgép érkezik Ferihegyre, ezeket részben a menetrend szerinti, részben a charterforgalomban állítjuk üzembe a Tupoljevek helyett. Ezek a gépek 2,5–2,8 tonna kerozint fogyasztanak óránként, szemben a TU–154-esek 6,5 tonnájával. A Boeingekkel naponta átlag tíz órát lehet repülni, lényegesen többet, mint az orosz gépekkel, amelyek négy órát töltenek a levegőben.– A múlt évben a Malév egy hárommilliárd forintos reorganizációs programot hirdetett meg, amelynek eredményeként szintén a gazdálkodás stabilizálását tűzték ki célul. A tulajdonosnak mik az elvárásai önnel és a Malévval szemben?– Elsődleges célunk a piaci pozíciók megerősítése, ami elképzelhetetlen a szolgáltatások átfogó fejlesztése nélkül. Méretünkből adódóan lehetőségünk van arra is, hogy a nagyoknál lényegesen rugalmasabbak és „sármosabbak” legyünk, azaz hogy ugyanazokat a szolgáltatásokat kicsit másként, csakis ránk jellemző formában kínáljuk. Ennek érdekében kiterjedt piackutatásokat indítottunk és indítunk, amelyek eredményeit külső és belső szakértőkkel közösen elemezve már februártól kezdődően folyamatosan megújítjuk a Malév szolgáltatási láncát, a fedélzeten felszolgált étel- és italkínálatot. Terveink között szerepel továbbá a helyfoglalást és a tájékoztatást jóval gyorsabbá és kényelmesebbé tevő új információs telefonközpont létrehozása, valamint a repülőtéri környezet és a beléptetés barátságosabbá tétele. A jövő év elejétől megújul a tranzitban található Duna váró, s az informatikai fejlesztéseknek köszönhetően a jövő év tavaszától a Malév törzsutasainak kártyáján egy napon belül jóváírjuk majd az utazásokon szerzett pontokat. Kiemelt szerepet kap tehát a jövőben a marketingmunka, amit az is mutat, hogy januártól a marketing- és kereskedelmi terület élére új vezérigazgató-helyettest nevezünk ki. A gazdasági stabilizációért felülvizsgáljuk kiadásainkat is. Tavaly megkezdtük a forgalmi terület teljes átvizsgálását, jövőre a műszaki terület kerül napirendre. Megvizsgáljuk a repülőgép-javító és -karbantartó Aeroplex működését, és folyamatban van a földi kiszolgáló területek átalakítása. A hatékony működést befolyásolja a flotta összetétele is. Nagyon sok többletköltséget jelent, hogy egy huszonöt gépből álló flottát több típus alkot. Jövőre három típust üzemeltetünk a jelenlegi öt helyett, így kevesebb pénzt költünk a javításokra, karbantartásokra, nem beszélve az üzemanyagköltségről.– A Malévnál régóta napirenden van, hogy bizonyos feladatokat külső cégekkel végeztetnek. Milyen tevékenységi körök, illetve vagyontárgyak kerülnek el a cégtől a közeljövőben?– A gazdasági stabilizáció fontos eleme, hogy a jövőben kizárólag azokra a tevékenységekre koncentráljunk, amelyek egy légitársaság fő feladatkörébe tartoznak, azaz a menetrend szerinti és a charterforgalom lebonyolítására. A földi kiszolgálást és a karbantartási feladatokat továbbra is mi szeretnénk végezni. Bizonyos vagyontárgyainkat értékesítjük, ilyenek például az Atrium Hyattban lévő irodahelyiségeink. A Malév vidéki irodáinak a jövőben nemcsak menetjegy-értékesítőként, hanem utazási irodaként kell majd az ügyfelek szolgálatába állniuk. Ezt a tevékenységet átadjuk a Malév Air Toursnak. Átszervezzük jóléti intézményrendszerünket is. A vállalati üdülők, sportlétesítmények üzemeltetésére külső cégeket kérünk fel.– Ebben az évben egy átfogó létszámleépítést is végrehajtottak, ami nagy ellenállást váltott ki, hiszen ilyen nagyságrendű átalakításra még nem került sor. Jövőre mire lehet számítani?– A létszámleépítés eredetileg 439 munkatársat érintett volna ebben az évben, ezzel szemben 2000-ben ennek csak mintegy felével csökkent a Malév dolgozói állománya. Voltak, akik a természetes fluktuáció során önként mentek el, mások a „kiszervezett” területeken dolgoztak, a többi munkatárssal pedig megegyeztünk. A Malév létszáma a racionalizálási program részeként jövőre is csökken, de azt még nem tudom megmondani, mennyivel.– A Malévot több bírálat éri a menetrendje miatt is, hiszen olyan útvonalakon is közlekedtet járatokat, amelyek veszteségesek. Várható-e ezen a területen átfogó változás?– A menetrendet folyamatosan átvizsgáljuk. Egyes rövid és középtávú vonalakon várhatóan felfüggesztjük a járatokat, vagy csökkentjük a járatszámot. Azokon a vonalakon viszont, ahol megfelelő forgalmat bonyolítunk, bővítjük a kínálatot. A jövő évi menetrendben jelentősebb átalakítások várhatók.– Mi lesz az oly sokat vitatott hosszú távú járatokkal?– Az idén bérbe vett Boeing–767-300-as repülőgépet a jövő nyári szezon után visszaadjuk, így hosszú távú repülésre két gépünk marad. A New York-i és a torontói járatot továbbra is fenntartjuk, arról pedig később döntünk, hogy a megmaradó kapacitást miként hasznosítjuk.– Korábban is szóba került, hogy a drága hosszú távú járatok helyett nem lenne-e célszerűbb a regionális forgalomra koncentrálni?– Világosan látni kell, melyek azok a feladatok, amelyeket a privatizáció és a szövetségi csatlakozás előtt kell megvalósítanunk, és melyek azok a kérdések, amelyeket majd csak a stratégiai szövetségessel közösen célszerű napirendre tűzni. Az igazgatóság úgy döntött, hogy a regionális terjeszkedést a Malév új partnerével kívánja megvalósítani.– Mi jelenthet vonzerőt a Malévban egy stratégiai szövetséges befektető számára?– Minden befektetőt elsősorban az üzletben rejlő lehetőség érdekel, ezért aki a Malév iránt befektetőként érdeklődik, az hosszú távú együttműködésben gondolkodik. Mivel a cég alultőkésített, a kormány úgy döntött: a privatizáció első lépcsőjében a Malév alaptőkéjének csupán tíz százalékát értékesíti készpénzért, a további részvényeladást pedig tőkeemelés útján valósítja meg azzal, hogy a két tranzakció együttes eredményeként a Malév megemelt alaptőkéjének legalább ötven százalék+1 szavazatot kitevő hányada állami tulajdonban marad. A Malév egy kiterjedt és értékes útvonalhálózatot mondhat magáénak, központja forgalmas és fejleszthető csomópontban van, a személyzet képzett, és az rt. fiatal gépflottával bír, aminek nagy része ugyan nem az övé, ám további bővítésre ad lehetőséget.– A Malév és az LRI viszonya az utóbbi időszakban nem volt felhőtlen. Mennyire tartja fontosnak a repülőtérrel való együttműködést?– Úgy gondolom, az együttműködésnek kölcsönös érdekeken kell alapulnia. A legtöbb európai repülőtérrel szemben Ferihegynek minden lehetősége adott ahhoz, hogy jelentős mértékben bővüljön, és komoly európai központtá fejlődjön. Ehhez viszont egy erős és jól működő nemzeti légitársaságra is szüksége lesz. Ugyanez fordítva is igaz: a Malév számára elengedhetetlen egy hatékony és nagy forgalmat bonyolító légi központ. Ez az érdekazonosság a biztosítéka annak, hogy mindkét fél megtalálja a számítását, és hogy ezzel az utasok és az egész ország jól jár.