Megegyezéssel zárultak a viták

Bár a Magyar Állandó Értekezlet második napját politikai ellentétek jellemezték, tegnap a kora délutáni órákban megegyezés született. A tanácskozás résztvevői közös zárónyilatkozatot és ajánlást fogadtak el, amelyben támogatásukról biztosítják a határon túliakról szóló törvénytervezet normaszövegét. Az MSZP különvéleményt fogalmazott meg, amelyet csatoltak a zárónyilatkozathoz.A határokon átívelő nemzeti egyesítés célkitűzésének rendkívül fontos mérföldköve a szomszédos országokban élő magyarokra vonatkozó törvény – hangsúlyozta Németh Zsolt külügyi államtitkár a Máért ülését követő sajtótájékoztatón. Hozzáfűzte: a törvénytervezet koncepcionális szintű vitáján megfogalmazott módosító javaslatok zömét el lehet fogadni, s mindezeket figyelembe véve a jogszabály januárban végleges formát is ölthet. Az államtitkár szerint fontos, hogy a jogszabály megfeleljen a magyar jog elvárásainak, a nemzetközi és különösen a közösségi jog alapelveinek. Németh hangsúlyozta: Magyarország garanciát vállal arra, hogy a magyar igazolvánnyal rendelkezőknek a mindenkori lehető legnagyobb kedvezményeket fogja nyújtani. Kifejtette: a Máért által elfogadott állásfoglalás értelmében a törvény jogalanyai azok a magyarul beszélő kérelmezők lehetnek, akik legalább a következő feltételek egyikének eleget tesznek: az állampolgársága szerinti állam magyarként tartja nyilván, szülei közül az egyik magyar nemzetiségű, házastársa rendelkezik magyar igazolvánnyal, valamely bejegyzett magyar szervezet nyilvántartott tagja, valamely egyházi nyilvántartásban magyarként tartják számon, vagy magyar oktatási nyelvű közoktatási intézménybe járt legalább négy évet, vagy gyermeke magyar oktatási nyelvű közoktatási intézménybe jár.Az államtitkár elismerte: bár voltak viták, mégis sikerült a teljes konszenzust fenntartani, s a magyar kormány készen áll arra is, hogy további egyeztetéseket folytasson. Szerinte a magyarországi parlamenti pártok és a határon túli magyar szervezetek körében koncepcionálisan nem áll fenn nézeteltérés, s a megegyezésre a részletkérdésekben is van lehetőség.Tabajdi Csaba szocialista képviselő ezzel szemben úgy vélekedett: nincs mindenben konszenzus, s az sem biztos, hogy a törvényt teljes egyetértésben fogja a parlament elfogadni. A honatya szerint a Máért ülésén egyebek mellett azért volt komoly feszültség, mert Orbán Viktor miniszterelnök előkészítetlenül jelentette be, hogy támogatni kell a határon túli magyar családokat. Tabajdi véleménye alapján a szocialista párt – mint azt különvéleményében megfogalmazta – azért nem tudja elfogadni a törvénytervezet jelenlegi koncepcióját, mert a jogalanyiság nincs pontosítva a törvénytervezetben, erre mindössze egy állásfoglalás utal. A szocialisták ugyanakkor ellenzik azt is, hogy ajánlószervezetek jöjjenek létre a jogalanyiságra vonatkozóan, szerintük a meglévő határon túli magyar szervezetek, pártok, egyházak tökéletesen felkészültek erre a feladatra. Tabajdi a határon túlra jutó „szűkös források” elosztása tekintetében etnobizniszt és etnokorrupciót emlegetett, amire Tőkés László, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség tiszteletbeli elnöke kifejtette, hogy ő nem is ismeri ezt a kifejezést. Hozzáfűzte: a problémát egészen másfajta összefüggésben kellene szemlélni, hiszen nyolcvan év óta most jött el az a pillanat, amikor a határon túl is érdemes lesz magyarnak lenni.A Máért harmadik ülésének forgatókönyve egyébként hasonlított az előző találkozókéihoz. Míg a koalíciós pártok javaslatai, elképzelései közel álltak a határon túli legitim szervezetek képviselőinek álláspontjaihoz, addig a szocialisták és a szabad demokraták különvéleményeket fogalmaztak meg. A tanácskozást lezáró sajtótájékoztató ezúttal is két órát késett, a kiszivárgott hírek pedig éles vitákat sejtettek a ülésteremben. Tabajdi Csaba (MSZP) és Eörsi Mátyás (SZDSZ) képviselők időnként elhagyták a tanácskozás helyszínét és hosszasan tájékoztatták az előtérben összesereglett újságírókat saját kifogásaikról. Eörsi egyik teremből való „kirohanásakor” arról beszélt, hogy a kétéves költségvetésben nincs meghatározott anyagi fedezet a határon túliakról szóló jogszabály elindítására és működtetésére. Mint ismeretes, Orbán Viktor miniszterelnök már előző nap beszámolt arról, hogy a törvényre a költségvetési tartalékból szánnak majd megfelelő fedezetet.A szabad demokrata politikus többek között csapnivalónak nevezte a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvénytervezet normaszövegét. Eörsi és Tabajdi előszeretettel beszélt „etnobizniszről” illetve az „etnokorrupcióról” a tervezett ajánlószervezetek kapcsán. Ugyanakkor a későbbi sajtótájékoztatóból kiderült, hogy az MSZP és SZDSZ politikusainak folyosói nyilatkozatai némileg eltértek attól, amit az ülésen hangoztattak. Ezt sejteti Tőkés László lapunk kérdésére adott, előbb már ismertetett válasza, amely szerint az ülés folyamán nem is hallotta az etnokorrupció kifejezést. Eörsi Mátyás egyébként másfél órával a záró sajtótájékoztató előtt még úgy nyilatkozott, hogy pártja nem írja alá a határon túliak által támogatott közös nyilatkozatot. Az SZDSZ-es honatya ezt követően hosszasan konzultált mobiltelefonján – egyesek szerint Demszky Gábor pártelnökkel –, majd mintegy félóra múlva bejelentette: megtörténtek a kellő változtatások a szövegben, így immár örömmel aláírja a dokumentumot. „Csatát nyertünk” – fűzte hozzá a jelenlévő újságírók nem kis meglepetésére. Információink szerint a követelt változtatás mindössze két gondolatjel közé foglalt három szóból állt, azaz a törvénytervezet megfelelő – az SZDSZ fenntartásai mellett.

---