Jogerősen elutasította az egyik, a Vivendi és a szegedi önkormányzat vitájában érintett cég bejegyzését a Legfelsőbb Bíróság. Nagyon valószínű, hogy a másik két közös társaságra is ez a sors vár. A végzésről nem hivatalosan tájékoztatott önkormányzat halogatja a Vivendi Waterrel parafált, peren kívüli megállapodás elfogadását. A bírósági döntés miatt többek között a Szegedi Vízmű vagyonával el kell számolni, a tevékenységet be kell fejezni.Szignálta ugyan a Szegedi Vízmű Kft. két tulajdonosa, a szegedi önkormányzat és a Vivendi Water azt a megállapodást, ami a vegyesvállalat hat és fél éve tartó anomáliáját rendezte volna, a város közgyűlése azonban nem hagyta azt jóvá. A megállapodás körüli huzavona oda vezethet, hogy a jogvita miatt és megfelelő intézkedések híján az 1994-es alapítása óta be nem jegyzett vízmű vagyonával elszámolnak: a vízmű megszünteti, illetve átadja a víz- és csatornaszolgáltatást. A most már csak nemzetközi választott bíróság előtt zajló per tárgyalótermen kívüli rendezésére az utóbbi napok fejleményei kevés esélyt adnak. Ezt erősíti az az önkormányzati körökből származó értesülésünk, hogy a Legfelsőbb Bíróság másodfokon megerősítette azt az elsőfokú végzést, amelyben a Vivendi és a szegedi önkormányzat víz- és csatornaüzemeltetésre, fejlesztésekre, ezek finanszírozására létrehozott cégei közül az egyiknek a bejegyzését elutasította. Mivel a többi társaságot azonos körülmények között alapították, vélelmezhető, hogy a másik kettő, köztük a Szegedi Vízmű bejegyzését is elutasítják. Ha pedig nem lehet bejegyezni, nem is működhet, tehát el kell számolnia vagyonával.1994-ben a Szegedi Vízművek és Fürdők Vállalat vagyonának egy részét az önkormányzat elvonta, hogy a Vivendi Water jogelődjével megalapíthassa az említett vállalkozásokat. A vagyonelvonásból származott az az apport, amivel az önkormányzat hozzájárult a kvázi jogutódok vagyonához, míg a Vivendi készpénzt adott. A vagyonelvonást azonban a Csongrád megyei cégbíróság jogellenesnek találta, részben az ebből a vagyonból létrehozott cégek bejegyzését először felfüggesztette, majd 1999 szeptemberében elutasította. A vagyonelvonást a Legfelsőbb Bíróság 1997 decemberében jogerősen elutasította, egyúttal kimondta: ez nem feltétlenül akadálya a cégek működésének, hiszen ha a végzéssel összhangban módosítják a társasági szerződéseket, elhárul az akadály a bejegyzés elől. Mostani indoklásában ugyanezt erősítette meg annak ellenére, hogy elismerte, az elsőfokú bíróság eljárási szabálysértést követett el. Leszögezi: bár a társasági szerződés módosításával a helyzet kezelhető lenne, a módosítás azonban amiatt nem lehetséges, mert a szegedi közgyűlés ehhez nem járult hozzá, és erre nem kényszeríthető.A jogerős végzésről – úgy tudjuk – az önkormányzatnak december 8-án már informálisan tudomása volt, azon a napon, amikor újabb halasztások után szavaznia kellett volna a közgyűlésnek, elfogadja-e a polgármester által is parafált megállapodást a Vivendivel a vita peren kívüli rendezésére. A testületi ülésen a döntést újra, immár harmadszor elnapolták.
Felelősséggel vállalt lét
