Montenegró és Szerbia egyezkedése

Kormányválságot robbantott ki Montenegróban a két jugoszláv tagköztársaság viszonyának módosítására vonatkozó podgoricai platform, amely szerint Szerbia is, Montenegró is nemzetközileg elismert – gyakorlatilag független – országként lép szövetségre. Még a név is módosulna, s nem Jugoszláviának, hanem Szerbia és Montenegró Szövetségének neveznék. Erről az új közösségről népszavazás döntene. A szövetségi szervek hatásköre minimálisra szűkülne. Még a honvédelem és a külpolitika is csak részben tartózna a föderációra. Az okmányt a kormány fogadta el, ám a hatalmi koalíció egyik tagja – a montenegrói Néppárt – tiltakozása jeléül azonnal kilépett a kormányból. Nem tudja elfogadni a javaslatot, hogy Montenegró független állammá váljék. A koalíciót egyébként három párt alkotta, a Szocialisták Demokratikus Pártja, a Szociáldemokrata Párt és a Néppárt. Az első kettő kezdettől fogva következetesen síkraszállt a kicsi köztársaság önállóságáért és nemzetközi elismertetéséért.A három párt „Éljünk Jobban” néven vett részt a két évvel ezelőtti parlamenti választásokon, s 42 mandátumot szerzett a 78 tagú parlamentben. Ebből a Szocialisták Demokratikus Pártjának harminc, a Néppártnak hét, a Szociáldemokrata Pártnak pedig öt helye van. A néppártiak távozásával a kormány tehát elvesztette parlamenti többségét. A platform nem kis feszültséget okozott Montenegróban és Szerbiában.Belgrádból egyelőre nem érkeztek élesebb reagálások. Korábban is csak azt hangoztatták, hogy a montenegróiakra bízzák a döntést: akarnak-e egy országban élni a szerbekkel. A kérdés azonban korántsem ilyen egyszerű.Nebojsa Csovics kormányfőhelyettes, a dél-szerbiai válságtörzs elnöke cáfolta, hogy találkozott volna az albán fegyveresek képviselőivel. Mint elmondta, csak a helyi albánság vezetőivel tanácskozott Veliki Trnovacban a dél-szerbiai feszültség enyhítéséről. A KFOR viszont ismételten megerősítette, hogy a megbeszéléseken – amelyeken részt vett a KFOR képviselője is – jelen volt a Preseveói, Medvedjai és Bujanovaci Felszabadítási Hadsereg egyik parancsnoka is. A hírt a KFOR-on kívül pristinai albán források is megerősítették.A nagyszabású nagykövetcsere részeként Kostunica elnök rendeletére hazahívták Moszkvából Boriszlav Milosevics jugoszláv nagykövetet, a volt elnök fivérét.