Négymillió dollár az ICN negyedéért

Miután az ÁPV Rt. értékesítette az ICN Magyarország Rt. 25 százalék plusz egy szavazatnyi, még állami kézben lévő részvénycsomagját, a négymillió dolláros vételár is beérkezett a vagyonkezelő számlájára. Az előző fél év egyik legjelentősebb privatizációs tranzakciójának hátteréről kérdeztük Módos Mártont, az ÁPV Rt. ügyvezető igazgatóját.Az Antenna Hungária részvényértékesítésének hírverése mellett némiképp elsikkadt a hír, miszerint az ÁPV Rt. eladta az ICN Magyarország Rt. állami tulajdonú részvénycsomagját. Értesüléseink szerint a közel 1,3 milliárd forintos vételár a napokban befolyt az ÁPV Rt. számlájára.– Az ÁPV Rt. 2000 novemberében kötött szerződést az ICN Magyarország Rt. – a korábbi Tiszavasvári Alkaloida – 1,784 milliárd forint névértékű, 25,01 százalék tulajdoni arányt megtestesítő részvénycsomagjának eladásáról – a társaság többségi tulajdonosával, az amerikai ICN Pharmaceuticals Inc.-vel. A részvénycsomag vételára négymillió amerikai dollár volt. 1996 nyarán a kaliforniai bejegyzésű ICN Pharmaceuticals 9,1 millió dollárt fizetett a többségi részesedés megszerzéséért. A mostani tárgyalások eredményeként elért vételár a névértékre vetítve kedvezőbb, mint a többségi részvénycsomag értékesítésekor, 1996 augusztusában elért árfolyam. Az árfolyam reális értékeléséhez figyelembe kell vennünk: a többségi részvénycsomag eladását követően a társaság könyveiben kimutatott mérleg szerinti veszteség 1998-ban több mint 1,2 milliárd forint volt, a veszteség 1999-ben ötmilliárd forint fölé emelkedett. Ennek következtében a saját tőke a jegyzett tőke 28 százalékára csökkent. Ráadásul az ÁPV Rt. 25 százalékot kismértékben meghaladó tulajdoni részesedése az üzleti döntések érdemi befolyásolását nem tette lehetővé. Így a tranzakciót rendkívül sikeresnek értékelhetjük.– Milyen értékesítési technikát alkalmaztak, mi a jogi háttere egy ilyen kisebbségi csomag eladásának?– A tapasztalatok azt mutatják, hogy ha egy cég többségi részesedését a magánosításkor szakmai befektető vásárolta meg, leginkább neki áll érdekében kisebbségi csomag vásárlása is. Ebben az esetben a privatizációs törvényben megfogalmazott, úgynevezett zártkörű elhelyezést alkalmaztuk. Az ÁPV Rt. kisebbségi tulajdonrészének kivásárlásával az amerikai tulajdonos közvetlen irányítást szerzett a tiszavasvári gyógyszergyárban.– A sajtó annak idején beszámolt a tiszavasvári gyár tulajdonosai közt lefolyt vitákról. Ezek mostanra nyugvópontra jutottak?– Valóban megpróbáltuk határozottan képviselni az állam tulajdonosi érdekeit. A mostani sikeres szerződéskötés üzleti partnerünk konstruktív magatartásán kívül talán ennek is köszönhető.– Szerepelt ez az összeg az üzleti tervükben? Mindezzel együtt teljesíthető lesz-e az idei évre tervezett privatizációs bevételi előirányzat?– Ezzel az összeggel nem számolhattunk biztosan, mert igen komoly vitáink voltak a többségi tulajdonossal. Én ezt tehát örömteli, fejleménynek tartom, ami javítja mérlegünk bevételi oldalát. Az azonban bizonyos, hogy az Antenna Hungária intézményi részvénykibocsátásának elhalasztása, amely miatt az idénre tervezett, részvényárfolyamtól függően húsz-harminc milliárd forint közötti értékre becsült bevétel várhatóan csak jövőre realizálódhat, felborítja az ÁPV Rt. üzleti számításait. Bevételeink tehát bizonyosan a tervezett szintnél alacsonyabbak lesznek az idei évben. Mindazonáltal már a múlt hét javuló tőzsdei helyzete igazolta azt a döntésünket, hogy nem kótyavetyéltük el az állami portfólió egyik legígéretesebben fejlődő vállalatának részvényeit, a kibocsátás lezárásakor éves mélypontján teljesítő értékpapírpiacon.