Olajbizottság: senki sem elégedett

A múlt héten befejezte munkáját a parlamenti olajbizottság. A testület felállítását tavaly ősszel kezdeményezte Pallag László (FKGP). A vizsgálóbizottság létrehozásának kérdésében a parlamenti pártok mindegyike egyetértett. Mára azonban a képviselők nagy része úgy értékeli, hogy a testület egyéves munkája ártott az Országgyűlés tekintélyének és rontott a politikai elit társadalmi megítélésén, míg az olajügyek teljes körű feltárása helyett csupán néhány fontosabb kérdésre, esetre irányította rá a figyelmet.Pallag László Békés megyei kisgazda politikus leginkább az öt helyi rendőrhalál kapcsán tett kijelentéseivel került a média, ezen keresztül a társadalom látókörébe. Emlékezetes, hogy a Napi Magyarországnak adott, meglehetősen nagy vihart kavart Csak a halott rendőr jó rendőr című interjújában beszélt először az alvilág és a hatóságok közötti kapcsolatról, valamint az általa gyanúsnak tartott rendőrhalálok hátteréről. Véleménye szerint ezen ügyek felderítésére a hatóságok keveset tettek.Az ORFK korábban öt rendőr halála – négy öngyilkos lett, egy közlekedési balesetben hunyt el – ügyében folytatott vizsgálatot, ám kizárta, hogy kapcsolat lenne az olajmaffia és a tragikus esetek között.Az olajügyekben Karancsi Tibor, az állásából elbocsátott szeghalmi rendőrtiszt bejelentése is nagy sajtóvisszhangot váltott ki. Közölte ugyanis, hogy Békésben a rendőrök tudtával, sőt védőőrizete mellett bonyolítottak le százmillió forintos nagyságrendben illegális olajüzleteket. Pallag László ezt követően a megye volt és jelenlegi rendőri vezetőinek egész sorát vádolta különböző bűncselekményekkel. Gál Lászlót, Békés megye egykori rendőrfőkapitányát egyebek mellett bűnpártolás és korrupció gyanújával fel is jelentette a kisgazda politikus. A rendőrtiszt ugyanakkor hamis vád miatt fogalmazott meg feljelentést Pallag ellen.Pallag László és Pancza István kisgazda képviselő 1999 októberében önálló képviselői indítványt terjesztett az Országgyűlés elé, amelyben vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezték az olajbűnözők, illetve egyes állami tisztségviselők, valamint a feketegazdaság szereplői és a bűnüldöző hatóságok tagjai közötti kapcsolatok feltárására. A testület feladatkörébe sorolták továbbá, hogy az egyes jogszabályok és a jogalkalmazók miképpen segítették az olajszőkítők tevékenységét.A társadalom érdeklődését is mindinkább kiváltó olajügyek kapcsán Orbán Viktor kormányfő tavaly október 25-én felkérte Györgyi Kálmán legfőbb ügyészt, hogy tekintse át az elmúlt időszak olajügyeit, és készítsen összefoglaló jelentést. Az elkészült anyagból kiderült: „Nem lehet megalapozott, büntetőeljárási értékű bizonyítékokkal alátámasztott megállapítást tenni arra nézve, hogy a vizsgált ügyekben milyen összefüggés vagy kapcsolat van az olajügyek és a szervezett bűnözés között.”Pallag a vizsgálóbizottság felállításáért tavaly novemberben adta át a házelnöknek az előterjesztés kivételes és sürgős tárgyalásához szükséges számú aláírást. A bizottság ez év februárjában alakult meg.A testület az elsők között hallgatta meg Gaál János Békés megyei magánnyomozót, aki részletes beszámolót adott az olajügyek általa ismert adatairól. Szeszák Gyula, Hajdú-Bihar megye volt főügyésze hivatalos személy által elkövetett bűnpártolással vádolta Györgyi Kálmánt, a posztjáról azóta lemondott legfőbb ügyészt. Pallag László kezdeményezte, hogy a parlament vizsgálja meg a legfőbb ügyész és helyettese, Fábián János olajügyekkel kapcsolatos alkotmányos felelősségét.A testület előtt megjelent Pál László és Dunai Imre volt ipari miniszter is, akik elmondták: tudtak arról, hogy léteznek illegális olajügyek. Mindketten bírálták Arnold Mihályt, a VPOP parancsnokát. Boross Péter egykori belügyminiszter a bizottság előtt emlékeztetett arra: az ipari és pénzügyi tárca, a vámhatóság és az ORFK is többször kérte a 90-es évek elején, hogy egyenlítsék ki a két olajfajta árát, de ezt a kormány szociális okokból nem tette meg. Az olajbizottság meghallgatta az APEH, a Mol Rt., a rendőrség, a VPOP volt és jelenlegi vezetőit, valamint a nagy üzemanyag-felhasználók képviselőit.Demeter Ervin, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter a testület tagjainak lehetőséget biztosított arra, hogy a titokvédelmi szabályok betartása mellett betekinthessenek a Nemzetbiztonsági Hivatalnál olajügyekben keletkezett negyvenegy iratcsomagba. Időközben a Legfőbb Ügyészség a bizottság rendelkezésére bocsátotta az úgynevezett olajtérképet, amely körül meglehetősen nagy vita robbant ki. A szocialisták, a szabad demokraták és Pallag László lényegében használhatatlannak tartották a két adatbázist. Polt Péter legfőbb ügyész a testület előtt közölte, hogy az olajtérkép elkészítésekor Majtényi László adatvédelmi biztos útmutatása szerint jártak el.Az MSZP–SZDSZ-kormány pénzügyi vezetése – Medgyessy Péter, Draskovics Tibor, Cso-bánczy Péter – nem tudott érdemben válaszolni azokra a kérdésekre, amelyek néhány konkrét halasztott vámfizetési engedélyezés kapcsán hangzottak el az olajbizottság előtt. A kormánypárti politikusok felvetéseiből kiderült: az előző ciklusban a Pénzügyminisztérium több esetben felülbírálta a VPOP határozatait, amelyek megtagadták az olajkereskedelemmel foglalkozó vállalatok halasztott vámfizetés iránti ké-relmeit.Az Országgyűlés idén szeptemberben határozott úgy, hogy a bizottság november 30-ig fejezze be a munkáját, és készítse el jelentését. Az olajbizottság mandátumát a későbbiekben Pallag László, a szocialisták, illetve a szabad demokraták többször meg akarták hosszabítani, ám ez a Fidesz és az MDF támogatásának hiányában nem történt meg.A mandátumát november 30-án kitöltő bizottság végül utolsó ülésén az MSZP, az SZDSZ és az FKGP szavazataival elfogadta a testület – többszöri átdolgozás után megszületett – jelentését, amelyet a Fidesz és az MDF méltatlannak tart az Országgyűléshez. Az összegző anyagról Fazekas Sándor (Fidesz) röviden annyit jegyzett meg: szégyen.