Optimista hangú MNB-összegzés

A makrogazdasági mutatók az idei év során is kedvezően alakulnak, folyamatos és dinamikus a gazdasági növekedés – áll a Magyar Nemzeti Bank 2001. évi monetáris politikai irányelvekről szóló tájékoztatójában.Jól alakulnak az idén is a makrogazdasági mutatók, folyamatos és gyors a gazdasági növekedés, tovább javul a külső egyensúly, csökken a munkanélküliség, és nő a lakosság reálkeresete, valamint a fogyasztás – olvasható az MNB tájékoztatójában.Az összegzés szerint a folyó fizetési mérleg hiánya 2000-ben a GDP 4,3 százalékáról négy százalék alá esik. Ezzel párhuzamosan az államháztartás hiánya a várakozásoknál is sokkal kedvezőbben alakul.Az infláció csökkenése 2000-ben is folytatódott, bár annak üteme jelentősen lassult. A jegybank véleménye szerint ennek oka elsősorban külső tényezőkben keresendő. Az olajár-emelkedés és az euró árfolyamának gyengülése az EU államaiban, valamint a régió országaiban határozottan növelte az inflációt. A belföldi hatások közül az élelmiszerárak nagyarányú emelkedése jelentős.Az árszínvonalat befolyásoló kedvezőtlen hatások az idén csak egyetlen alkalommal, áprilisban tették lehetővé a forint csúszóleértékelésének 0,4 százalékos ütemről, 0,3 százalékra csökkentését. A jegybank az idén öt alkalommal csökkentette, októberben pedig egyszer megemelte az irányadó betéti kamatokat, ezzel annak szintje 13,75 százalékról – 10,75 helyett – 11,75 százalékra csökkent, s a reálkamatok szintje ismét három százalék körül mozog.Az MNB 2001-re a gazdasági növekedés további gyorsulásával számol, a költségvetés sarokszámai alapján a GDP 1,2 százalékának megfelelő keresletbővítést vár. A csúszóleértékelés jelenlegi üteme a várható inflációnál kisebb, négy százaléknál is kevesebb leértékelést jelent 2001-ben. A jegybanki indoklás szerint a forintnak ez a felértékelődése segítheti az infláció csökkenését, mégsem gyöngíti a versenyképességet, mert Magyarországon gyorsabban növekszik a termelékenység, mint a partnerországokban.A jövő év elején az MNB egy lépésben négy százalékponttal kívánja csökkenteni a kötelező pénzintézeti tartalék rátáját, így az hat százalékra mérséklődik. A tervezett intézkedés a jegybank szerint csökkenti majd a betéti és hitelkamatok közötti különbözetet.