Osztrák–Magyar Európaiskola Budán

Budán, az Istenhegyi úton található a Keresztény Iskolatestvérek rendjének hazai katolikus oktatási intézménye, az Osztrák–Magyar Európa-iskola. A rend 1993-ban kapta vissza az épületet a magyar államtól. Alfred Brychta igazgató az azóta eltelt időszakról és terveikről számolt be lapunknak.Az ilyen típusú iskolák célja, hogy tanulóin keresztül elérje: minden ország az identitását megtartva egy közös európai kultúrkörhöz tartozzon. Ezt politikamentesen, keresztény lelki közösségben szeretnénk megvalósítani – mondta az intézmény osztrák igazgatója.A rend 1993-ban kapta vissza a magyar államtól az épületet. Ekkor az eredeti, század eleji iskolát működtető Keresztény Iskolatestvérek rendje létrehozta az intézményt jelenleg is fenntartó alapítványt. Két év múlva az első és az ötödik évfolyamon indítottak három osztályt. Ma már 380 diákjuk van, akik az elsőtől a nyolcadik évfolyamig 16 osztályban tanulnak. Alfred Brychta igazgató jelezte, hogy a gyerekek 60-70 százalékát kitevő magyar diákok mellett többek között német, svájci és bolgár tanulóik is vannak.Általában olyan diákok jelentkeznek hozzájuk, akik a keresztény szellemű nevelés mellett jövőjüket a nyelvektől is függővé teszik, és a németet eredetiben kívánják tanulni – fogalmazott az igazgató. A hazai diákok a szünetekben anyanyelvükön beszélnek, a magyar nyelv és irodalom, az országismeret, a testnevelés és a rajzóra nyelve is magyar. A többi tárgyat osztrák tanárok oktatják. A kétnyelvű bizonyítványokat Magyarországon, Ausztriában és az osztrákok státusa miatt az EU-országokban is elismerik. Harminchárom tanáruk közül 17-et a szomszédos állam delegált. Alapítványi iskolaként szükségük van a szülők anyagi hozzájárulására is, amely erre az évre 225 ezer forint. A szociális számlájukra befizetett szponzori pénzekből finanszírozzák a tanulók 5-10 százalékát alkotó szegényebb gyerekek, vagy az átmenetileg rászoruló diákok tanulmányait.Kérdésünkre elmondta: filozófiájuk szerint nem a tanulmányi versenyeket tekintik elsődlegesnek, inkább a szocializációra és a kellemes légkörre helyezik a hangsúlyt, ennek ellenére magasak a követelmények. A gyerekek 80-90 százaléka 14 éves korára eljut arra a szintre, hogy letegye azt a standard nyelvvizsgát, amelyet az Osztrák, a Francia vagy a Goethe Intézetben megkövetelnek. Ez a vizsga érettségi után felvételi nélkül biztosítja bejutásukat a a német nyelvű egyetemekre.Az itthoni diákok a magyar középfokú intézményekben is továbbtanulhatnak, bár apróbb nehézségeik adódhatnak szaktárgyak, például a matematika vagy a biológia nyelvezeténél, amit azonban a viszszajelzések szerint gyorsan pótolnak. Az angol nyelvet 5. osztálytól tanulhatják. Alfred Brychta megfigyelése szerint a két nyelven tanulók sokkal könnyebben sajátítanak el más idegen nyelveket. Ezek közé tartozik a spanyol, amelyet fakultatív módon az Európaiskolában is oktatnak – tette hozzá. Mivel az itt tanuló gyerekek hatéves koruktól két nyelven tanulnak, az angol elsajátításában megelőzik az ausztriai diákokat, mert ott csak az 5. osztálytól vezetik be az idegen nyelvek oktatását.Felhívta a figyelmet arra is, hogy a nyelvoktatást nem a nyelvtan tanításával kezdik, hanem arra szoktatják a diákokat, hogy folyamatosan, gátlásoktól mentesen beszéljenek.Az Osztrák-Magyar Európaiskolában a december 19–20-i adventi játékokra készülnek, amelyen minden osztály előad egy kis darabot nyelvtudását, képességeit is bemutatva – jelezte az intézmény vezetője. Emellett tanári segítséggel most készítenek egy média- és képzési projektet Világok találkoznak címmel, amely 25 ausztriai rokon intézményben is feladat. A tanárokon kívül médiaszakemberek is részt vesznek a harmadik osztályosok ötleteinek forgatókönyvvé alakításában. A napokban forgatják a bécsi ORF televízió egyik szakemberének irányításával az erről szóló videoklipet diákok részvételével.