Sorsközösség a kisebbségekkel

A kormányfő tegnap Mádl Ferenc köztársasági elnök, valamint az igazságügyi, illetve az agrártárca vezetőjének jelenlétében adta át a 2000. évi „Kisebbségekért” díjakat. Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy Magyarország az elmúlt tíz évben – ha nem is hibátlanul– összességében megfelelt annak a történelmi kihívásnak, amelyet a hazai és a határon túli kisebbségek helyzetének javítása jelent.Magyarország évről évre azzal a bonyolult, de nagyon szép feladattal néz szembe, hogy olyan világot kell építenünk, amely egyszerre otthona és hazája a határon túli magyaroknak, illetve a határon belül élő kisebbségeknek – fogalmazott Orbán Viktor miniszterelnök az ünnepségen. – Ha visszatekintek az elmúlt tíz esztendőre, akkor elmondható: ezt a történelmi kihívást együtt, mi mindannyian, tisztességesen megválaszoltuk, még ha nem is mindig hibátlanul – vélekedett a miniszterelnök.A kormányfő szerint a 2000. esztendő a kisebbségeket megerősíthette abban a hitükben: Magyarország sorsa milyen mélyen összefonódott a területén élő kisebbségi csoportok életével. – Azt a hitvallást kell magunkkal vinni a következő évezredbe, amely szerint a határon túli magyarok csak akkor lehetnek jó polgárai annak az államnak, amelynek területén most élnek, ha megmaradnak jó magyaroknak. És azt a hitvallást is, hogy a Magyarországon élő görögök, szerbek, németek, románok, szlovákok és szlovénok akkor lehetnek jó polgárai Magyarországnak, ha hűek maradnak nemzetükhöz – mondta Orbán Viktor.Ebben az évben „Kisebbségekért” díjat kapott Barbér Istvánné és Boros Józsefné a szlovénség anyanyelvének és kultúrájának megőrzésért tett munkájukért, Wild Katalin egyetemi tanár, a Pécsi Tudományegyetem német nyelvészeti tanszékének vezetője, Lénár Károly pápai káplán, tar-doskeddi esperes-plébános és Szilágyi Pál professzor, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem Matematika és Informatikai Kar differenciálegyenletek tanszékének tavaly nyugállományba vonult vezetője.Dávid Ibolya igazságügy-miniszter pohárköszöntőjében elmondta: számára az adventi koszorú négy gyertyája a négy égtájat idézi, a koszorú pedig azokat a Kárpátokat, amely több mint ezer éve öleli és fogja át az itt élő nemzeteket. – E népek és nemzetek egymásra utaltságával kapcsolatban újból és újból fel kell idézni a tanulságokat, mert ártó erők időről időre megjelennek. Egymás ellen való küzdelemre buzdítanak, amikor az egységesülő Európához együtt, vállvetve kell csatlakoznunk – hangsúlyozta a miniszter.

---