Szaporodnak a gigafarmok

A globalizációs folyamatokkal a hazai mezőgazdaságnak, ezen belül az állattenyésztéssel foglalkozóknak is számolniuk kell. A Kaposvári Egyetemen évente megrendezett kétnapos pannon állattenyésztési napokon talán éppen ezért, rendhagyó módon most egy egész napot szenteltek a témának, s a globalizáció legelismertebb nemzetközi szakértőit hívták meg Magyarországra.Egyenként évi kétmillió sertés vagy akár százmillió baromfi előállítására képes állattartó telepek, fél magyarországnyi földterületet felhasználó gazdaságok: a mezőgazdaság ilyen mértékű globalizációja ma már nem utópia. Az állattenyésztés globalizációjával még a jól működő amerikai farmergazdaságok sem tudják felvenni a versenyt – hangzott el a nemzetközi kongresszuson.– Bármennyire is kellemetlenek, ezek a folyamatok léteznek, és eddig sem nemzeti, nemzetközi korlátozások nem tudtak hatékonyan útjukba állni – nyilatkozta Horn Péter akadémikus, a Kaposvári Egyetem rektora, akinek meghívására a téma legnagyobb tengerentúli szakértői jöttek el a városba. Az Egyesült Államok több államában már korlátozták a hasonló telepeket. A beruházók válaszként Kanadában és Argentínában építettek fel gazdaságokat. A globalizációs folyamatok ma még főként az Egyesült Államokban figyelhetők meg. Egyes állattenyésztési ágazatok például minden korábbi időszakot meghaladóan iparszerűsödnek, és túlnőnek az eddig elképzelhető legnagyobb méreteken is. A legújabb példák erre a sertéstenyésztő telepek. Ezek a farmok a mai kor legkorszerűbb, gyakran a szakma számára is kevéssé ismert technológiáit használják. Ez teszi lehetővé a termelés hatékonyságának olyan színvonalbeli növelését, amelyet eddig nemhogy megvalósítani, de elképzelni sem igen tudtunk – tette hozzá az egyetem rektora.A gigafarmokon a munkafolyamatok automatizáltak. Kézi munkaerőt nemigen használnak. A termelés minden egyes fázisa ellenőrizhető, s az esetleges hiba azonnal korrigálható.– Ezeket a telepeket tőkeerős csoportok létesítik, oda telepítve a gazdaságot, ahol a körülmények a leginkább kedvezőek – folytatta Horn Péter. – Ilyen kedvező körülmény például az olcsó, de jól képzett munkaerő, a lazább környezetvédelmi szabályok, vagy a nagy szabad területek és az olcsó takarmány.A kaposvári globalizációs konferencia külföldi és haza előadóinak is az volt a véleménye, hogy a hazai gazdáknak meg kell barátkozniuk a szövetkezetek gondolatával. Ezt a kormányzatnak is támogatnia kell, máskülönben rövid időn belül veszélybe kerül gazdálkodásuk.