Többsebességű Európa alakulhat

Az unió belső reformját illetően Magyarország számára veszélyes lehet az úgynevezett „fokozott együttműködés” elnevezésű témakörről esetleges döntés, hiszen ezekkel az együttműködésekkel meggyengülhet a bizottság szerepe és újra kialakulhat a többsebességű Európa – elemezte lapunknak Granasztói György, a Teleki László Intézet főigazgatója a csütörtökön kezdődő nizzai EU-csúcs, a kormányközi konferencia témaköreit és várható fejleményeit.Granasztói (képünkön) elmagyarázta, a „fokozott együttműködés” azt jelenti, hogy a közösségi vívmányok körébe eső célért az arra vállalkozó országok szorosabb együttműködést alakítanak ki egymással. Ez egy nyitott együttműködés, amelyhez az a tagország csatlakozik, amelyik akar. Most is léteznek már ilyen együttműködések, hiszen a schengeni egyezményhez vagy akár az euróhoz sem minden ország csatlakozott az unión belül. „Ez azért nagyon kényes kérdés, mert kialakíthat megint egy többsebességű Európát, az unión belül több kategória jöhet létre. S Magyarország pillanatok alatt ott találhatja magát, ahol a csatlakozás előtt volt” – magyarázta Granasztói. Ha túl sok ilyen fokozott együttműködés jön létre, ez óhatatlanul a bizottság hatáskörének meggyöngítéséhez vezethet, márpedig a kis országok számára a bizottság hatalmas védelmet jelent.Granasztói szerint részben eldőlt a bizottság létszámával és összetételével foglalkozó vita. A nagy országokat eddig két hely illette meg, a kis országokat pedig egy. Ha azonban a tagországok létszáma húsz fölé emelkedik, akkor követhetetlenül nagyméretűvé válna a bizottság. Az egyik elképzelés szerint 24-nél nagyobb létszámú bizottság nem lehetne, és a nagy országok lemondanának a második bizottsági helyükről, vagy legalábbis rotációs alapon, nem minden évben lenne két helyük. Huszonnégy feletti létszám esetén szintén általános rotációs rendszer működne, esetleg lenne olyan ország, amelyik időnként kimaradna. A Teleki László Intézet vezetője kijelentette, hogy ebben a kérdésben az EU-tagországok várhatóan megegyeznek majd Nizzában. A harmadik és a negyedik problémakör – magyarázta Granasztói –, amelyben a vita nagyon erős és nincs igazi megegyezés, a minősített többség és a szavazati arányok kérdése. A minősített többség talán a legfontosabb kérdés, mert mindegyik ország érvényesíteni akarja nemzeti érdekeit, ezért ebből nehezen enged. „A szavazati arányok a lélekszámhoz igazodnak, de Franciaországnak, Olaszországnak, Nagy-Britanniának és Németországnak azonos számú szavazata van, miközben utóbbinak mintegy húszmillióval nagyobb a lélekszáma, mint mondjuk Franciaországnak. Ennek megfelelően Berlin több szavazatot kér, ez azonban nagy izgalmat vált ki a többiekből és ebben a kérdésben is komoly konfliktus várható” – tette hozzá a szakértő.Granasztói szerint ezek a kérdések azonban megvilágítják azt is, hogy miért van Magyarországnak jobb esélye a csatlakozásra, mint a nagyobb méretű országoknak. Hiszen a szavazatok elosztásánál Magyarországnak az alacsonyabb lélekszám miatt kisebb súlya lesz, mint mondjuk Lengyelországnak.A csatlakozni kívánó országok, elsősorban Magyarország csúcs eleji részvételének szerepéről Granasztói elmondta, hazánk nyilvánvalóan aktuális politikai célkitűzéseit akarja majd érvényesíteni.A Teleki László Intézet vezetője nem tartja valószínűnek, hogy az unió belső reformja nélkül létrejöhet a csatlakozás. Véleménye szerint a bizottság összetételének, a minősített többség és a szavazati arányok kérdéséről még a bővítés megkezdése előtt dönteni kell.