Túlteljesítette tervét a vám- és pénzügyőrség

A vám- és pénzügyőrség naponta több milliárd forintot fizet be a költségvetésbe. A testület eredményességéről, feladatairól és a korrupcióról kérdeztük a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának (VPOP) vezetőjét, Arnold Mihály altábornagyot.Tudta teljesíteni a vám- és pénzügyőrség a költségvetés által meghatározott bevételeit?– Most még csak tizenegy hónap eredményei állnak rendelkezésünkre, azonban már ebből is látható, hogy teljesíteni tudjuk az előirányzott bevételt, sőt azt csaknem tíz százalékkal túl is teljesítjük. A vámtételek csökkentése ellenére a vám- és az importbefizetések terén a költségvetés által előirányzott 118 milliárd forintos előírást már november végén túlteljesítettük, hiszen 120,7 milliárd forintot szedtünk be. A fogyasztási és jövedéki adók esetében 452,9 milliárd forintot értünk el az előirányzott 496,7 milliárddal szemben, de év végére ezt is teljesíteni tudjuk. Az általános forgalmi adó esetében is pozitív az egyenlegünk, hiszen az 1019,5 milliárd forintot meghaladva 1092,6 milliárd forintot realizáltunk. Az egyéb adóbefizetéseknél a 4,8 milliárddal szemben 4,5 milliárdot produkáltunk a múlt hónap végéig. Az előírt összesített 1639 milliárd forintos tervvel szemben már november végére 1670,7 milliárd forint bevételt szedtünk be.– Mi az eredményes munka titka?– Ez évben egy felgyorsult gazdaságot kellett ellenőriznünk. A vámosok a gazdaság vénáján tartják kezüket. Naponta 4-4,5 milliárd forintot fizetünk be a büdzsébe. A gazdasági növekedés, a multinacionális cégek termelése generálta azt, hogy eredményesek legyünk, de természetesen ebben benne van kollégáim és – ne vegye szerénytelenségnek – a saját munkám is. Az utólagos ellenőrzést és a kockázatelemzésen alapuló vizsgálatokat mi dolgoztuk ki, és a világon elsőként alkalmaztuk. A Vámigazgatások Világszervezetének főtitkára e programjainkat nagyon jónak találta, és nemcsak a térség, hanem más kontinensek országai vámszerveinek is ajánlja.– Önt évek óta támadások érik, azzal vádolják, nem volt elég erélyes az utóbbi években, legfőképpen az olajügyekben.– Az olajügyek lezárultak. Ha valaki fellapozza régebbi nyilatkozataimat, akkor láthatja, hogy már 1993-tól azt nyilatkoztam, amit az olajbizottság előtt is elmondtam. Mi megtettük azon intézkedéseket, amelyeket a jogszabályi keretek akkor lehetővé tettek. Látszik, hogy a hatóságok, az igazságszolgáltatás és a politika sem tudta hová helyezni e jelenségeket.– Azért voltak esetek, ahol egyesek komoly beosztású tisztekre hivatkoztak, és így próbáltak előnyöket szerezni. Elhíresült eset volt például, amikor a Horn-kormány Ipari és Kereskedelmi Minisztériumának államtitkára, Dunai Imre írásban fordult önhöz a halasztott vámfizetés megszüntetése után, annak visszaállítását szorgalmazva. Ha nem voltak kedvezmények, akkor Orbán Viktor miniszterelnök miért kérte öntől, legyen szigorúbb a közéleti és politikai szereplőkkel szemben?– Mindig akadtak olyanok, akik szerettek valakire hivatkozni. Régebben a pártra, később miniszterekre, közéleti kapcsolatokra. Én már 1994-ben kiadtam egy utasítást, amelyben leszögeztem: ha valaki rám hivatkozik, akkor szigorúbb legyen a vizsgálat. Egy év múlva, 1995-ben jutottunk el odáig, hogy egyes ügyfelek – főleg Kecskemét, Miskolc és Siófok térségében – közéleti és politikai kapcsolataikra és rám is hivatkoztak. Ekkor adtam ki azt az utasítást, amelyben előírtam: az ilyen ügyekben a legszigorúbb vizsgálatot kell lefolytatni, és csak azt követően kell engem értesíteni. Azóta is, ha személyemre vagy politikusra hivatkozik bárki, ezt az eljárást alkalmazzák kollégáim. Az esetek jelentős részében nem, csak kisebb hányadában fordult elő, hogy halvány kapcsolatokat észleltünk.– Volt időszak, amikor több ezer olajcég működött. Nem tűnt fel önöknek az irreálisan magas szám?– Az olajcégek száma rohamosan nőtt, de nemcsak ezek, hanem valamennyi külkereskedelmi tevékenység esetében jelentős növekedés volt tapasztalható. Számos nagyvállalat esett szét húsz, harminc vagy még több külkereskedelmi kisvállalatra. A politikának jeleztük, hogy a megnőtt feladatokkal nem tudunk mit kezdeni. A rendszerváltozás előtt a külkereskedelem állami monopólium volt. A változásra nem voltunk szervezetileg, technikailag és szakmailag felkészülve. Ráadásul nem voltak jogosítványaink. Ma már szinte érthetetlen, hogy a cégbírósági bejegyzést követően a VPOP-nak és az APEH-nak úgy kellett tekinteni a vállalkozásra, hogy az már működik, holott még csak iktatóbélyeget kapott. Az iktatóbélyeg rákerülése után a vállalkozások számos esetben jelezték: tévedés történt, de már a birtokukban volt egy dokumentum, amely alapján dolgozhattak. A hatóságok alulfinanszírozottak voltak. Nem volt megfelelő gépkocsiállomány, nem volt nyomozó hivatal. A gazdasági rendszerváltozás sokkal keményebb volt, mint a politikai!– A VPOP a Pénzügyminisztérium alá tartozik. Jövő évtől Varga Mihály lesz a pénzügyminiszter. Mit gondol, ön marad a beosztásában?– A személyemmel kapcsolatban bővebben nem kívánok nyilatkozni. Az azonban biztos, hogy a vám- és pénzügyőrségre továbbra is nagy szüksége lesz a kormányoknak, a költségvetésnek. Arnold nélkül vagy Arnolddal – azt majd az új miniszter dönti el. Én továbbra is szeretnék aktívan dolgozni.– A kormányprogramban kiemelt helyen szerepel a gazdasági bűncselekmények felszámolása. A vám- és pénzügyőrség megkapja az ehhez szükséges anyagi és egyéb jellegű támogatásokat?– A kormányzatnak a megfelelő hangsúlyokat kell eltalálnia. Nem érzem, hogy olyan mértékben lennénk alulfinanszírozottak, hogy az a jogszabály szerinti tevékenységünket gátolná. Olyan feladatok állnak előttünk, amelyek nem kiszámíthatók. Január elsejétől lép teljes mértékben hatályba a bor mint jövedéki termék ellenőrzése. Sajnos ez egy olyan ellenőrzési módszer, amelyet nem lehet automatizálni, ott a pénzügyőrnek a helyszínen kell az ellenőrzéseket végeznie. Nagyon remélem, hogy a feladatok bővülésével megkapjuk azokat a forrásokat, amelyek biztosítják számunkra a mind hatékonyabb munkavégzést. Mi folyamatosan fogjuk jelezni igényünket a kormányzatnak. Egyébként már van ígéretem arra, hogy ezeket a forrásokat biztosítják. Egyes kereskedők és politikusok a bortörvényt szeretnék fellazítani, ami gyakorlatilag az ellenőrzés minőségére is hatással lenne. Viták vannak arról is, kit ellenőrizzünk, és milyen szigorral lépjünk fel. A törvényalkotás fogja meghatározni, hogy milyen gyakorisággal jelenjünk meg egy-egy helyen, vagy hogy a kistermelők ellenőrzésébe szigorító rendelkezéseket alkalmaz-e. A mi feladatunk ennek a teljesítése. Ehhez a feltételeket a végleges költségvetési tervezet tartalmazza.– Tervez létszámbővítést?– Nem, bár az új emberek felvétele nagyon fontos, jelentős létszámnövelésre azonban nem gondolunk, csak a természetes fogyást akarjuk pótolni. Néhány év múlva Magyarország az Európai Unió tagja lesz, és akkor a jelenlegi külső osztrák határ az unió belső határa lesz, ahonnét a létszámot átcsoportosítjuk a keleti vonalra, illetve átvezényeljük a jövedéki ellenőrzésre. Összevonások már most is történtek. Novemberben létrehoztuk a főtitkári beosztást. Ezzel a titkárság, a sajtó és a vámdiplomácia egy kézbe került. Gyakorlatilag nem kell annyi vezető, mint amennyi volt. Akiket beosztásukban érintett a változás, átkerültek más szakterületre, és a végrehajtó szolgálatot is megerősítettük.– Más szervezeti változások is történtek. Létrejöttek a régióparancsnokságok és a kecskeméti jövedéki központ. Mennyire váltották be a hozzájuk fűzött reményeket?– Az uniós régióbeosztás alapján kialakított rendszerben hárommegyénként van egy parancsnokság. A Dunántúlon és az Alföldön van három-három, míg Közép-Magyarországon egy. Az átszervezés jól sikerült, ennek eredményeképpen az ügyfelek korszerű szolgáltatásban részesülhetnek. Az állományon belül összesen három jogorvoslati kérelem volt az asztalomon. A kollégák szerettek volna nyugállományba vonulni, majd amikor látták az átszervezés zökkenőmentességét, kérték visszavételüket. A kecskeméti jövedéki központ működése még nem illeszthető a végleges rendszerbe. Egy olyan régióban alakították ki, ahol az illegális tevékenység – a szesz- és a borhamisítás – jelentős. Szeretnénk elérni, hogy ez a központ országos vagy legalább kelet-magyarországi hatáskörrel bírjon.– A nyomozati jogkör bővítését évek óta hangsúlyozza. Miért fontos ez?– Példaként mondom, hogy az adócsalások felderítése – nagyon helyesen – átkerült az APEH-hez, ugyanis az tudja legeredményesebben a nyomozati tevékenységet is ellátni, aki az igazgatásban a szakmát képviseli. A vám- és a jövedéki csalások esetében nyomozati jogkört kaptunk, amellyel eredményesen tudtunk élni. Sajnálatos, hogy a kábítószer elleni küzdelemben a nyomozati jogkört nem kaptuk meg. Továbbra is azt kell mondanom: ez helytelen! Azokban az ügyekben, amikor mi foglaljuk le a kábítószert, célszerű lenne, ha felruháznának bennünket ezzel a jogkörrel, így nemcsak a futárokat és a gépkocsivezetőket tudnánk elfogni, hanem a megbízókat is. Mindemellett jó kapcsolataink vannak más országok vámszerveivel, így még hatékonyabbá lehetne tenni a felderítést. Ez nem presztízskérdés a részünkről, azonban azt látni kell, hogy a kábítószer-veszélyeztetettség nem csökkent. Mi azt szeretnénk, hogy minél kevesebb „anyag” jusson hazánk területére. Hangsúlyozom, hogy mi nem a diszkókban, a belterületeken akarunk kábítószer után kutakodni.– Az utóbbi évek tapasztalatai azt mutatják, hogy akadtak korrumpálható vámosok is. Az önök által adott jutalmak nagyságrendekkel elmaradnak a bűnözők által felkínált összegek mögött. Mit tesznek azért, hogy kiszűrjék ezeket a személyeket?– A korrupció létét nem lehet tagadni. Ellene a nyilvánosságot hívtuk segítségül. Kialakítottunk egy technológiai rendszert. Aki ettől eltér, az gyanússá válik. A technológia betartatása maga az ellenőrzés. A másik fontos eszköz az utólagos ellenőrzés. Ha egy kollégánk levámol egy kamiont, ma már nem lehet biztos abban, hogy a járművet néhány kilométerrel odébb nem állítja meg a járőrszolgálat, amely ellenőrzést végezhet, felülvizsgálva az ő munkáját. Erre példa, hogy nemrég a déli határon a vámos levámolt egy személyautót, majd tizenkét kilométerrel távolabb ugyanezt a járművet megállította és átvizsgálta a járőrszolgálat. Négy kilogramm arany volt az autóban. A biztonságot szolgálja a számítógépes szoftverünk is, amely abban az esetben jelez, ha egy gazdálkodó szervezet járműveit mindig ugyanaz a vámos vámkezeli. Az azonban tény, hogy a bűnözők valóban nagyobb „jutalmakat” osztanak. Nemrég egy cigarettacsempész hárommillió forintot ajánlott az egyik vámosnak, aki jelentette az esetet. Jutalma 300 ezer forint lett. Egyre gyakoribb, hogy jelzik munkatársaink az ilyen eseteket, aminek oka a szemléletváltozásban és a lebukás fokozott veszélyében keresendő. Az esetek többségében nem a parancsnokokat akarják megvesztegetni, hanem azt, aki az ügyféllel találkozik. A biztonságot napjainkban már térfigyelő kamerák is szolgálják, s ezek természetesen nem csak az ügyfeleket figyelik. De említhetném azt a korlátozást is, amelyben megtiltottam a saját tulajdonú mobiltelefonok használatát a szolgálat idejére. Ezt a korlátozást többen is nehezményezték, én viszont úgy látom, hogy ez egy munkahely. Egyébként a szervezet telefonjain családi ügyekben bárki bármikor elérhető; akkor meg mi a probléma? A feltárt szabálysértések, bűncselekmények száma növekedett, amit vállalnunk kell, hiszen csak így tisztulhat meg a szervezet. Erre szükség van, hiszen minden őrmester kezében ott van a kincstár kulcsa.– Az állomány jutalmazásához kézzelfoghatóan is kapnak támogatást a kormányzattól?– A napokban kaptam meg Járai Zsigmond pénzügyminiszter úrtól azt a tájékoztatást, hogy a testület tagjai felvehetik a teljesítményelismerési jutalmat. Ez az állomány egészére vonatkozik. Munkánk elismerését a költségvetésben az APEH-hez hasonlóan állapítják majd meg, ami azt jelenti, hogy az állományt is érdekeltté kell tenni. Ez nem feltétele, de valahol kis részben biztosítéka, hogy az ez évi jó eredményeinket jövőre is meg tudjuk ismételni, ugyanis mindenkinek jólesik, ha elismerik munkáját.– Igaz, hogy voltak olyan próbálkozások, amelyekben alvilági csoportok bejuttattak a vám- és pénzügyőrség állományába fiatal tehetséges személyeket, majd amikor néhány év múlva azok pályája felfelé ívelt, a jó kapcsolatot kihasználva belső segítséget kaptak?– Voltak ilyen esetek. Ezek kiküszöbölésére a múlt évben bevezettük a felvételizők esetében a környezettanulmányt. Ezeket a vizsgálatokat a lakó- és a baráti környezetben, illetve a munkahelyen folytatjuk le. Sok segítséget kapunk, és jó a kapcsolatunk a rendvédelmi szervekkel és a titkosszolgálattal is.– Mi történt az ön által létrehozott Tiszta Gazdaságért Alapítvánnyal?– Sajnos nem volt megfelelő anyagi támogatása. Nem szerettük volna, ha nem legális tevékenységből származó pénzek is az alapítvány számlájára kerülnek. Elkezdtük szűrni a befizetőket, az alapítvány pedig megszűnt...– Manapság és a jövőben milyen illegális tevékenységgel foglalkozik az alvilág? Mi a sláger?– Tartok tőle, hogy a jövőben a szervkereskedelem jelentős méreteket ölt. Napjainkban a donorexport megindult a világ gazdaságilag fejletlenebb részéről a fejlettek irányába. A szervhez jutásnak két módja van: a donor pénzért eladja szervét, vagy pedig nem kérik beleegyezését, és akár meg is ölik érte. A legnagyobb veszélyt a társadalomra és az egyénre ma a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények jelentik. Ezek lebonyolításában kialakult bűnelkövetői csoportok dolgoznak, a tevékenység kontinenseken ível át. A kábítószer-felderítések esetében az idei év sikeresnek mondható, hiszen kollégáimnak sikerült az idén az eddigi legnagyobb mennyiségű heroint, több mint 747 kilogrammot lefoglalniuk, de eredményesek voltunk más fajtájú kábítószer-felderítések esetében is. A csempészáruk között az egyik legkedveltebb a cigaretta. Büszkén mondhatom, hogy az idén a magyar vámigazgatás történetében a legnagyobb mennyiségű cigarettát foglaltuk le. Kollégáim november végéig 7471 esetben, több mint négymillió dobozt foglaltak le, mintegy 936 millió forint értékben. A magyarázat az, hogy az Európai Unióban a dohánytermékeknek magas az adótartalmuk, ezért Schengen falai mögül kiléptetik ezeket a termékeket, majd felveszik az utánuk járó állami támogatást, illetve nem fizetnek adót, majd pedig idegen országokba szállítják. Rövid pihentetés után visszafordulnak velük a szállító járművek a kiindulási országba, ahol aztán a feketepiacon értékesítik a terméket. Jellemző, hogy lefoglalásaink jelentős része hazánk nyugati határszélén történik.– Az elektronikus aláírás elfogadása mennyiségben segítené a vámosok munkáját?– Az okmány nélküli vámkezelést szeretnénk megvalósítani. Ennek