Újévi jókívánságok szimbólumokkal

Az óév búcsúztatásának és az új év köszöntésének megvannak a megszokott kellékei: száll a konfetti, tekeredik a szerpentin, szól a papírtrombita. A kocsonya, a korhelyleves, a bólé, a pezsgő mellett szoktunk malacsültet vagy ropogósra sütött, szájában citromot tartó tejes malacot enni. Ha társaságban vagyunk, igyekszünk meghúzni a tombola főnyereményeként szereplő malac farkát. S ha nem is így ünneplünk, gyakran kívánunk barátainknak, rokonainknak boldog új esztendőt olyan képeslapokon, amelyen négylevelű lóhere, kéményseprő vagy mosolygós hízó díszlik.A BÚÉK-feliratos képeslapok olyan magától értetődően hozzátartoznak az évkezdethez, hogy szinte eszünkbe sem jut: vajon mióta használunk üdvözlőlapot üzenetek, jókívánságok küldésére? Pedig a képes levelezőlapok divatja és virágkora körülbelül százéves múltra tekint vissza. Érdekes kultúrhistóriai adalék, hogy a levelezőlap mint műfaj és mint emberek közötti érintkezési forma az Osztrák–Magyar Monarchia találmánya, és 1869-ben tűnt fel. Néhány év múlva már voltak olyan lapok, amelyek képes levelezőlapnak tekinthetők. A századforduló táján, a boldog békeidőkben a rajzolt vagy fényképezett lapra előre nyomtatott szöveg került, erre csak egy-két szó és aláírás fért. A hátoldalt teljes terjedelmében a cím foglalta el, amely jóval később adott helyet néhány mondatnyi üzenetnek.Jó száz éve honosodott meg a szokás, hogy az emberek írásban boldog évkezdetet kívánjanak egymásnak. Az újévköszöntés a szerencsemotívumok képeslapokon történő megjelenítésével vált teljessé. Megvan a maga hagyománya annak, mi is jelképezheti a szerencsét. A szerencseszámok, a négyes, a hetes feltűnnek a lóhere levelein vagy a katicabogár pettyein. A malacról régóta köztudomású, hogy kitúrja a szerencsét. Éppen ezért már az is jó ómen, ha hozzáérünk, ha meghúzzuk a farkincáját vagy eszünk a húsából. Nemigen akadt az elmúlt évtizedek ugyancsak változatos képeslapdivatjában olyan időszak, amikor bájos, mosolygós, rózsaszín kismalacok ne közvetítették volna a szerencsét.Akad még jó néhány olyan jelkép, amely a közfelfogás alapján szerencsét hoz. Ilyen a patkó, a bőségszaru, a pénzzel teli zsákocska vagy szütyő. Fortuna istenasszony háza táján jó jel még a kéményseprő, a kártya, a gomba. Egy valamirevaló újévi képeslapon ezekből a szerencseszimbólumokból legalább négynek szerepelnie kellett, hogy a jókívánságot kellően nyomatékossá tegye. A legszebb újévi lapok Európa-szerte a századforduló táján születtek, a szecessziós stílus virágzása idején. Az aranykor hangulata árad a gyűjtők kollekciójában fellelhető idilli, bájos, szépen rajzolt képeslapokról vagy fotómontázsokról. A fényképeket gyakran színezték.A kor divateszményét megtestesítő szép nő, kacér vagy szende öltözékben, patkóval, lóherével, pici szaladó malacokkal körülvéve kedvelt képeslaptéma volt. De katonaruhában, kéményseprőjelmezben, óriási pezsgősüvegen lovagolva vagy az óra mutatójába kapaszkodva is gyakran feltűnik a jókívánságot is megtestesítő nőalak. Számos újévi lapról mosolyognak gyerekek, malac hátán ülve, gomba kalapja alatt, patkó szárába kapaszkodva. Hatalmas lóherék szirmain katicák csücsülnek, dobókocka, kártya hangsúlyozza az üzenetet.Rengeteg kortörténeti háttér-információt hordoznak a különböző korszakokban divatos és szokásos képeslapok. Mivel manapság egy hetven- vagy negyvenéves lap is műtárgy jellegű, számos apró részlete mesél a korról, amelyben született. Itthon és külföldön a legjobb művészek éppúgy dolgoztak a műfajban, mint névtelen iparosok. Művészi alkotások éppúgy születtek, mint tömegméretű kultúrgiccsek.A kor lenyomata mindenesetre ott van a képeslapokon: a rajzokon, fotókon megjelenik a társadalmi és a népélet sok eleme, s a jelzésekből leolvashatók a történelmi változások. Az első világháború hadi képeslapjain a katonavonatok is feltűnnek a szerencsekívánatok mellett. A második világháborúban kevés volt a papír, ez a korszak éppoly szegényes, mint az ötvenes évek hazai sematizmusa és igénytelensége. Akkortájt csúf ofszetpapíron robogott a béke izzó szénnel fűtött mozdonya, oldalán a BÚÉK-felirat világított, vagy egy kék szemű hízó kívánt sejtelmes mosollyal selejtmentes új évet.A népi, a humoros, a polgári, a naiv bájú lapok a korabeli divatirányzatokat is tükrözik. A társasági élet színterei, a smink-, a frizura-, a ruhadivat, az éppen aktuális gömbölyded vagy deszka szépségideál éppúgy leolvasható róluk, mint az üzenetek hangnemének változása. Az etikett és az udvariasság más jókívánság-formulát, más szerencsekívánalmat követelt a tízes vagy a hetvenes években.Az elmúlt évtizedben ismét változtak képeslapküldési szokásaink. Bár a szerencse jelképeit jól megjegyeztük – lehet már cserepes négylevelű lóherét, szerencsepénzt, kéményseprő-figurát és malac formájú trombitát is venni szilvesztertájt –, általában olyan lapokat választunk, amelyen egyszerre lehet boldog karácsonyt és sikeres új esztendőt kívánni. Mindenesetre a modern technika jelképei szépen beszivárogtak az újévi képeslapokra is. A számítógép, a mobiltelefon, a földgömb a globalizáció megtestesítőiként ott szerepelnek már a jókívánságok mellett. Divat ide vagy oda, az a lényeg, hogy szerencsekívánságainkkal mint apró, de fontos figyelmességgel meglepjük egymást. Jó lenne, ha a jókívánságok valóra válnának, s az új évszázad beköszöntével nyakon öntene bennünket Fortuna bőségszaruja kincseivel.