Újra dörmög az orosz medve

Az amerikai Kitty Hawk repülőgép-hordozó hajó tengerészeinek igencsak elkerekedhetett a szeme, amikor október és november folyamán többször is megelevenedett előttük a hidegháború szelleme. A Japán-tengeren gyakorlatozó 7. flotta egységeit ugyanis már-már a veszélyességet súroló vagánysággal lepték meg az orosz távol-keleti légierő gépei, amint kis magasságban áthúztak a hajófedélzet felett, és fényképeket készítettek.A hidegháború idején hasonló esetek rutinszerűnek számítottak, de azóta alig vagy talán egyáltalán nem került sor ilyesmire – jelentette ki Kenneth Bacon, a Pentagon szóvivője néhány héttel azután, hogy orosz forrásból nyilvánossá vált az incidens vagy ahogy az oroszok nevezték, „bravúr”. Az orosz gépek október 12-én, 17-én és november 9-én nemcsak látótávolságon belül kerültek a nemzetközi vizeken hajózó amerikai flottához, hanem néhány száz méter magasságban, minimális oldaltávolságban húztak el a hajók felett, amelyek fedélzetén – legalábbis orosz források szerint – valóságos pánik tört ki. Az amerikai védelmi szóvivő szerint az oroszok fényképeket készítettek a rácsapások – repülős zsargonnal élve „sturcolások” – során, s ezeket egy rövid üzenet kíséretében e-mailben elküldték az anyahajó fedélzetére.Az oroszok október 17-én a lehető legjobb pillanatot választották ki „csínytevésük” végrehajtásához. Az amerikai flotta anyahajóinak többségétől eltérően az öreg Kitty Hawk ugyanis nem nukleáris meghajtású, így útközben többször kell gázolajat felvennie. A feltöltés a hajó mellé manőverező tankerről átbocsátott csővezetéken történik: a hajók sebessége ekkor nem haladja meg a nyolc csomót, és ez elégtelen a fedélzeti gépek indításához. Hiába álltak tehát felkészítve a 154. század F–14-es vadászgépei a hajón, nem tudtak startolni, csak késve, bár akkor már valódi díszkíséretet adtak a vörös csillagos gépeknek (az orosz légierő felségjelzésként megtartotta ezt a régi szimbólumot, csak a gépek farkára festettek orosz trikolort). A hajót természetesen nem teljesen érte meglepetésként az áthúzás, hiszen radarja jelezte a közeledő gépeket, s védelmét a kellemetlen pillanatokban légvédelmi rakétái és gépágyúi még biztosították volna – bár ettől azért nem kellett senkinek sem tartania. De kik is voltak azok a pilóták, akik végrehajtották ezt „csínytevést”? Az orosz légierő parancsnoka a távol-keleti 11. légihadsereg személyzetét jelölte meg a „bravúr” végrehajtójaként, hozzátéve, hogy ezért kitüntetésben részesülnek majd. A két Szu–24MR felderítőgép két Szu–27-es vadász fedezetével húzott át a Kitty Hawk felett, „kijátszva az amerikai radarokat és légvédelmet” – állította Anatolij Nagovicin tábornok, parancsnok, aki hangsúlyozta, hogy a képek tanulsága szerint az anyahajó fedélzetén rohangálás kezdődött az orosz gépek megjelentekor.Az ilyen jellegű incidensek valóban a hideghárús időket idézik, amikor az ellenfelek igyekeztek minél közelebről megfigyelni egymást, hogy az manőverezési eljárásokat, egymás harci technikáját megismerjék. Mivel az ilyen esetek többször ütközésveszélyt eredményeztek – nem egy gép lezuhant megfigyelés közben – a két nagyhatalom a hetvenes évek elején megállapodott abban, hogy a nemzetközi vizeken, illetve légtérben elkerülhetetlen „randevúk” során a gépek személyzetét a legnagyobb önmérsékletre utasítják.Ettől függetlenül számos incidens történt, amelyekben nemcsak életek kerültek veszélybe, hanem ezek nyomán egyeseket leváltottak, lefokoztak. Érdekes módon a 63-as számú Kitty Hawk repülőgép-hordozó a hidegháború idején már számos ilyen esemény résztvevője volt.Az orosz hivatalos szervek – mint az a Kurszk katasztrófája idején is kiderült – természetesen most sem a teljes valóságot osztották meg a nyilvánossággal. Egyfajta hőstettként igyekszenek beállítani „csínytevésüket”, amely békeidőben történt. A technikai paraméterek ismeretében, ha egy amerikai flottakötelék teljes harci készültségben van – mint volt Irak vagy Jugoszlávia partjai előtt – akkor azt szinte lehetetlen megközelíteni – legalábbis csak óriási veszteség árán. Nem véletlen, hogy a szovjet légierő a hidegháború idején nem hagyományos fegyverekkel támadta volna az amerikai anyahajókat, hanem minden egyes ilyen köteléknek egy nagy hatóerejű, nukleáris rakétát szánt volna, amely elháríthatatlan és a pontos találat sem szükséges.Az amerikaiaknak az incidens ettől függetlenül nagyon kellemetlen, és arra emlékeztetheti őket, hogy Oroszország – legyengülten ugyan – de nem hajlandó feladni nagyhatalmi státusát, és ennek demonstrálása érdekében mindent meg is tesz.